MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

35. ő. e. 1963. december 29. Együttes ülés a Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságával (53-104. o.) - 1. A politikai bizottság 1961. június 20-i határozata nyomán, a cigánykérdés megoldására hozott megyei tanács vb határozat végrehajtása. Jelentés: 55-60

3./ A cigányok munkára való szoktat sa nam könnyű, de megoldható feladat. Sck gondot okoz, hogy nem olég kitartóak a munkában. Fluktuációjuk nagymérvű /a Cukorgyárban a 432 idénymunkáéból 2 hónap alatt 113 kilépett/. Az épitőiiparban - ahol szükség lenne a munkaerőre - nem szivesen vállalnak munkát. Egy réts^uk ma is inkább olyan munkát vállal, amely bizonyos fokig legalizálja a vándor életmódot. Elég sok az olyan 14-22 éves férfi, aki nem dolgozik. Ezekkel a rendőrségnek sok gondja van egyrészt magatartásuk, másrészt életmódjuk miatt. Közülük nem egy büntetett előéletű. 4./ A cigánytanulók rendszeres iskrldba jdrósát több tényező akadályozza, üeszsze laknak az iskolától, hiányos a ruhával és cipővel való ellátottságuk

f mostohák a családi és tanulási körülményeik. Az iskolába beiratkozott gyerekek kezel 5o %-c sokat mulaszt, ezért a bukás mértéke is nagyfokú. Igen nagy a túlkoros cigánytanulók száma* Bölcsődébe, óvodába, napközibb rl^ő'dszaf. sze 165 cigánygyerek jár

s A tanköteles gyéretek jelentős rés«e 6 éves korra nem éri el az iskolaérettséget. A cigány lakosságból 3328 fő analfabéta, túlnyomó több-ségük 45 éven \luli

. Az alapismereti tanfolyamok beindítására minden járásban megtették a kísérletet. Néhány foglalkozás után azcnVan a látogatottsás minimálisra csökkent

y helyenként meg is szűnt a tanfolyam, több helyen a vezetők közömbössége miatt pl. a fonyódi járásban 9 tanfolyam indult teljesen eredménytelenül <, 5./ A cigánylakosság ólelmezósi kultúrája nem kielégitő. Az egyoldalú táplálkozás, a zsir és fehérje hiány erősen rányomja a bélyegét a cigánygyerekek fejlődésére. Az átlagosnál több közöttük a testileg és szellemileg is gyengén fejlett. A táplálkozáshoz szükséges fehérjét az erdőben szedebb gombákból, helyenként a d' ^kutak feltörése, az elhulló állatok összeszedése révén biztositják. Egyes családok élelaiszer helyett szeszesitalra fordítják keresetüket. Több telepei* az ivóviz és a WC hiánya, másutt a kóborlás okoz járványügyi problémát. Elég sok közöttük a fertőző megbetegedés. Nagyfokú a részesedésük a csecsemőhalálozásban is

0 / javuló vizellátás mellett is gond

} hogy egyes helyeken ? vizot tisztálkodásra még ritkára használják. 6./ I cigánykórdée gycrsfibV mállását rondkivül megneheztti, hogy még nem alakult ki széles társadalmi ÖSB'-, ?, ->s a kérdés megoldására. Társadalmi szerveink a gyaJkorlati munVdban kevéssé aktivizálódtak.