MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

34. ő. e. 1963. december 2. (166-227. o.) - 2. A Nőtanács politikai és kulturális szervező munkája a termelőszövetkezeti asszonyok között. Jelentés: 202-209

A negyében összesen 122 óvoda-működik, ebből nyáron napközi ottho­nos óvoda és idónynapközi 121, Kevés azoknak a tsz-eknek a szám ahol a szociális, kulturális alapból-hozzájárulnak az idény-jelle­gű gyermekintézmények működtetéséhez. Ellentnondást szül helyett-; ként a munkák ncn aegfelélő szervezése és igazságtalan elosztásai as egyes nuakák aránytalan díjazása, pl. a Sonogyaesai tsz-ben a tsz-ben folyó építkezéseknél napokon keresztül csak a vezetők fe«­lesegélt foglalkoztatták, nert loo.- Ft-ot is meg lehetett keresni egy nap* Probléma még, hogy a növénytemelésben egyes munkák díja­zása igen alacsony, keveset tudnak keresni az asszonyok. Az állat­tenyésztésben ós a növénytermesztésben dolgozók jövedelme között nagy az aránytalanság. Ez sok vitát, nézeteltérést vált ki az asszonyok körében.' A nők körében végzett politikai nevelő munkát konolyan akadályozza az is, hogy a vallásos ideológia hatása a nők körében nagyobb, mint általában. A felsorolt ellentmondások a tsz-ben dolgozó asszonyokkal való foglalkozást megnehezítik. Az asszonyok nem látják a tsz tagság összefogásában azt az orőt, amely alapvető tényező lehet az adott helyzet megváltoztatására. Kivülről a járástól, a negyétől, vagy az illetékes országos szervektől várják a problémák megoldását. / A háztáji gazdaságok adta lehetőségek kihasználása a tsz-ben dol­gozó asszonyok többsége előtt tisztázódott. Probléma ott van. ahol a tsz vezetősége és a pártvezetőség maga sem támogatja a háztáji gazdaságokat. Pl. Bolhán, Gombaszögi Jenőtsz-elnök ugy nyilat-­kozott, hogy ő nár nyugodtan felszánolná a háztáji gazdaságokat, nert a közösben a tagok szánára tudnak annyi jövedelmet biztosí­tani, hogy abból megélhetnek. Ugyanakkor a női dolgozók 2o-25> ff~ ának tudnak csak folyamatos munkát biztosítani, pedig a tagsás 46 Jt-a nő. Megyénkbon általában 6o-15o munkaegységet teljesítenek a növény­termesztésben dolgozó nők. Ha egy közepes munkaegység értéket ve­szünk, pl. 3o.- Ft-ot, akkor is a női dolgozók-évi'jövedelme 15o munkaegység telnesitése esetén is csak 4,5oo.- Ft. Ez különösen ott jelent problémát, ahol nő a családfenntartó. Megyénkben 23ee női családfenntartó van, de foglalkoztatása folyamatosan csak egy* jpészenek van biztosítva / évi jövedelmük 4-8.ooo.- Ft körül van / Ebből adódik, hogy a megyéből több mint 4ooo nő jár el máshova dolgozni. Elég jelentős részük azért, nert a család megélhetését Így biztosabbnak látja. A gépesítés fejlődésével a vegyszeres gyomirtás kiterjesztésével a tsz vezetőségeknek egyidejűleg nagyobb gondot kellene fordítani arra, hogy melléküzemágakat hozzanak létre, vagy munkaigényes növények termesztését vezessék be. s ezzel a noi munkaerő foglal­koztatását folyamatosan biztositsák. Az a tény, hooy a nőnozgalon helyi szervei közül 1J7 gyengén, illa, ve közepesen-működik, gátolja a tsz-ben a nők vezetőségbe,való bevonását is. Az 1 évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva e téren * Van néni fejlődés, de ezzel nég'nem elégedhetünk meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom