MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1962
28. ő. e. 1962. december 1. (29-91. o.) - 1. Az anyagi érdekeltség bevezetésének eredménye és hatása a marcali és kaposvári járás termelőszövetkezeteiben. Jelentések: 31-47
•'•. 3 & Pedig a kéziaratás aránya mintegy 6-7%«al nagyobb volt az elmúlt évinéle A csépiésnéh hason.';.6 a helyzet,, ha figyelembe vesszük hogy mintegy 3'~35& vag'\a gabonával kellett többet elcsépelni, mint az elmúlt évben. A főbb kapásokat illetően kukoricából az elmúlt évben mintegy 5oo-6oo kh-t kellett kiszánta ;',,. vagy lesilóznd, a kapálás elmulasztása végett* Ez mellett mintegy 5-6oo kh,- csal: egyszer lett megkapálva* Pl- egyedül a marcali tormelőszövetkézotben mintegy loo kh, maradt kapálatlanul- Nem is beszélve arról, hogy egyes termelőszövetkezetekben ami meg is lett kapálva, késve- történt. Ez évben járásunk területén egyetlen kh, kukorica nincs, ami legalább két alkalommal ne lett volna megkapálva, de a többsége a harmadik gazoló kapálást is megkapta- Hasonló a helyzet a fővetósü silókukoricánál is r Előreláthatólag a kukoricatermés hozama több mint másfélszerese lessz az elmúlt évinek, A cukorrépánál, napraforgónál, és más kapásoknál is megközelítőleg hasonló javulás van, ami a terméshozamok növekedésében realizálódni fog. De ha megnézzük konkrétabban az egyes termelőszövetkezetekben főldg azoknál, ahol az elmúlt évben a kapásterületek jelentős része megműveletlen maradt, még szembe•oünőbb javulással találkozunk, amit az alábbi számok igazolnak? Termésátlagok. Kuk orica. '"T.952 Burgonya.1961 196'2 Cukorrépa. 1961 1962 Bcíonka 9,3 q 17 q 86 q 11- q 77 q. 13o q Böhönye 8 ? 4 " 16 " 34 " 14o " 99 " 13o " Mesztegnyő 2,7 « 15 " 12,6 9o ,! 49 " llo " Marcali 6.4 " 16 " 34 35 ss loo " 14ö " Ezek a számok is igazolják- azon egyértelmű megállapításunkat, hogy az anyagi érdekeltség eszközeinek és módszereinek kiszélesítése rendkívül kedvező hatást gyakorolt járásunk ternelőfizövetkezeteiben a terméshozamok növelésénél. Az állattenyésztés terén is előrejutottunk az anyagi érdekeltség bevezetésénél,, |}ár e területen nem olyan széles mértékben, mint a növénytermelésnél és ez érhető két okból is. Egyrészt, mivel a fő súlyt a növénytermelésre fektettük, másrészt az állattenyésztésnél a munkaegység könyv szerint is eredményességi munkabérezés van és a termelőszövetkezeteink- döntő többsége ezt alkalmazza. Hasonló a helyzet az épitőbrigádjknál és a traktorosoknál is, akik az PM. norma ill- az AG, norma alapján dolgoznak általában, Érdemes megemlíteni az anyagi ösztönzésnek talán a legjobb formáját, a készpénzfizetést-. Bár járásunk egyetlen termelőszövetkezetében lett bevezetve és ott is csak az állattenyésztés terén.
