MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1962
28. ő. e. 1962. december 1. (29-91. o.) - 1. Az anyagi érdekeltség bevezetésének eredménye és hatása a marcali és kaposvári járás termelőszövetkezeteiben. Jelentések: 31-47
hh ;./ -*Ennek tulajdonítható egyrészt, hogy termelőszövetkezeteink a táblák minőségétől függően egy-egy növényféleségből, de elsősorban a kukoricából és cukorrépából maximális növényszámot hagytak meg, ami nagymértékben kihatott az ez évi terméseredményekre. Bátran elmondhatjuk egy termelőszövetkezet kivételével - Kaposfőhogy az idei évben lényegében kapalatlan kukorica, vagy egyéb \ kapásnövény nem maradt, annak ellenére, hogy az ez évi időjárás miatt a munkákban általában'kéthetes eltolódás volt. A növényápolási és aratási munkákat is időben és jó minőségben tudtuk el/ végezni. A premizálás széles körben történő alkalmazásának nagyszerüséf ét és értókét az 1962-es évben csak akkor tudjuk kellőképpen rtékelni, ha összehasonlítjuk az 196o-as, illetve 1961-es évet. Az 196o-as évben 54 termelőszövetkezet közül 12 termelőszövetkezet premizált. Kapalatlan kukorica 4.600 kh, amely területen csak sorközi kapálás volt. 1961 évben 84 termelőszövetkezet közül 23 termelőszövetkezet premizált, kapalatlan kukorica 2.5oo kh volt. Ezek a számok világosan mutatják azt - ha nem is kizárólagosan hogy járásunk viszonylatában a premizálás bevezetése milyen nagyfokú előrehal. dást váltott ki a kapásnövények megművelésében és ezen keresztül a termelőszövetkezeti tagok munkához való hozzáállásában. Ha a termésátlagok alakulását vesszük figyelembe, itt is megálla\ pitható, hogy a premizálás hatása nagyfokban mutatkozik meg akkor is, ha az időjárás kedvező hatá'sát is figyelembe vesszük. Kukorica termésátlagunk 196o-as évben 12,5 <£> 1961-ben lo,5 q., 1962 évban a becslések alapján a 16 q-ás átlagtermést el fogjuk érni járási szinten. De ugyanilyen eredményesen alakul a cukorrépa, vagy a burgonya átlagtermése is, ;; Közös gazdaságaink ljooo kh réttel rendelkeznek, amelynek betakarit4sát harmados formában oldották meg, - 1-2 termelőszövetkezet kivételévei - eredményesen. Ezt a formát kivanjuk a jövőben is alkalmazni. Járásunkban az állattenyésztés premizálásával is értünk el eredményt, bár nem olyan átfogó mint a növénytermesztésben. Ezen a területen is jobban egységesíteniükel1 a premizálási formákat és elveket. A tehenészetben általában alkalmazzák termelőszövetkezeteink az ellesi százalék eredményessége utáni premizálást, a kifejt tej literje után 5-15 fillérig fizetendő összeget. A sertés- és szarvasmarhahizlalásban a takarmányértékesités a premizálás alapja, A gyakorlati megvalósítás területén ennek sokféle változata van, mert a 2o;íS-os daraértókesitéstől egész 24%ig térjed a premizálás alapja.
