MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1961

19. ő. e. 1961. január 14. (2-29. o.) - 1. A pártbizottságok és pártszervezetek 1960. évi munkájának értékelése. Szóbeli beszámoló: 4-17

TT A tsz-ek megszilárditásánál a káderek rendkivül nagy szerepet játszanak. Rengeteg arany és ezüstkalászos gazda van, ezekkel tanácskoztunk, ezeknek 60-80 %-a a Horthy-rendszerben végezte ezeket a tanfolyamokat, vitézek, stb, ezek nem akarnak a vezetésben munkát vállalni. Nekünk mintegy 5 uj státusz kellene. T 0 b a k elvtárs: Ugy gondolom, hogy a termelőszövetkezetekkel már a 2 év után, ezévben elérhetünk egy olyan stádiumhoz, ahol az egész megszilárditási munkába több rendszert kell bevinni. Nem lehet ötletszerűen, hanem tervszerűen, több ötletességgel, tudományos megalapozottsággal kellene végezni ezt a munkát. Már a két év után fel kell ismerni egy olyan távlati célkitűzést^ amelyet abban lehetne megszabni, hogy a mezőgazdaság előtt álló perspektíva üzemen belül a termelés koncentrálása, általában a mezőgazdaságban pedig a termelés szakosításának a problémája. A MB. november 29-i határozata is kimondja, hogy ezt tudományosa] sokoldalú elemzéssel lehet elérni. Ennek megvannak a iumag^ feltételei is. Nyilvánvaló, hogy a termelőszövetkezetek jelenlegi termelési szinvonala ezt a munkát nem teszi lehetővé. Ahhoz, hogy ezt a munkát pár év távlatában el tudjuk végezni, éppen a termelés színvonalának emelése kérdésében kell, hogy előrejussunk. Három növényféleségnél kell előrejutni a megyében; kenyérgabona, kukorica és burgonyánál. Ezeknél a növényeknél van meg véleményem szerint a megye tá-j jellegéből fakadó, valamint az emiitett növények biológiai tulajdonságából fakadó olyan lehetőségek, hogy jelentős mértékben tudjuk az eredményeket fokozni. Pl. kenyérgabonánál a külföldi intenziv buzafajták helyes alkalmazása. Ha ezt a módszert a termelőszövetkezetek helyesen oldják meg, meg lehet kétszerezni a megye kenyérgabona termését. Másrészt a kukorica termesztésnél a tőszám növelésével, hibrid vetőmaggal olyan eszköz van a mezőgazdaság kezében, amellyel meglehet kétszerezni a terméseredményeket. Burgonyánál a termelőszövetkezetek termés tekintetében a szóródás olyan nagymérvű, hogy megyei átlagban 1-2 éven belül meghaladjuk a loo mázsát holdanként. Nehezebb a probléma az állattenyésztésnél, mert ennek olyan feltételei vannak, amely pénzkérdés, nem pedig egyszerűen munkaszervezés, vagy agrotenchika kérdése. Olyan problémák vetődnek fel, mint a beruházás, másrészt nagyobb szakértelmet követel, jobb hozzáállást és olyan probléma van még, hogy a növénytermesztéssel szemben az állattenyésztés gépesitése sehol sincs. Az elhelyezési problémák egy részét a termelőszövetkezetek megoldották, ahol ez nincs meg

; ott ez a legsürgősebb feladat, s ezzel párhuzamosan a takarmanybázis megteremtésének problémája. Véleményem az, hogy a takarmánybázist ezévben a termelőszövetkezetekben sikerült biztositani. Van aztán olyan probléma, ami nem is olyan nagy dolog, de enélkül nem tudunk előrejutni. Pl. vannak olyan tsz-ek, ahol arról is megfeledkeznek, hogy az állat enni, vagy inni akar. E nélkül nem lehet beszélni állattenyésztésről. Másik a higeinikus tartás kérdése. Ez kizárólag gondozás, hozzáállás kérdése.