MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1961

19. ő. e. 1961. február 11. (95-145. o.) - 1. A központi bizottság 1960. október 29-i, a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és továbbfejlesztéséről szóló határozatának végrehajtása Somogy megyében. Jelentés: 97-105

56 ember került leváltásra, mi ennek az oka. Felveti a jelen­tés, hogy káderátcsoportositásnál az volt tapasztalható, hogy jó néhány olyan termelőszövetkezetbe állitottak be központi státuszra embert, ahol nem is lett volna rá szükség, de jó volt az összeköttetés. Hány olyan hely van, hol 2-nél több központi keretes van. A 35-4-0 gyenge termelőszövetkezetnél mit akarnak tenni az elvtársak, hogyan akarnak változtatni, hogy ebben a gazdasági évben ne legyen lehetőleg ennyi gyenge térmelősrzövet­kezetünk. Történt-e már befizetés az uj belépők részéről a közös alapra. Hogyan néz ki a vetőmag összegyűjtés, terveaás, trágyahordás, stb. Mennyi férőhely van biztositva az un tsz-ek­nél szarvasmarha, sertések részére. Kezdtek-e valahol épitke­zést. A megyében hány tsz lett összevonva, ezekben a vezetés hogyan van biztositva. Hány szövetkezetünk volt /%-ban/, ahol rendszeresen osztottak előleget. Mit akar tenni a megyei tanács annak érdekében, hogy az uj és a régi tsz-eknél mostmár vég­leg rendezzék a háztáji területét, a szőlőket és gyümölcsösö­ket. Sasi elvtárs: A 3o mérleghiányos szövetkezetből mintegy 2o-22 tavaly is mér­leghiányos volt, ilyen többek között Bálványos, Nyim, S.udvar­hely, Berzence, stb. Amit az eddigiekben jelentettünk -2o-25 ­termelőszövetkezet volt, az alatt azt értettük, ahol a munka­fegyelem annyira rossz volt, hogy nem vettek részt a munkába és ebből kifolyólag rossz volt a gazdálkodás. Ahol mérleghiány van ? nem mindig azt jelenti, hogy rossz a munkához való hozzá­állás, hanem sok volt a beruházás, stb. A gyenge tsz-ekkel kap­csolatban az az elgondolásunk^ hogy a járási szervekkel meg­vizsgálva a vezetést - erre mar eló intézkedések történtek -, biztositani akarjuk azt, hogy a terveket tudják teljesíteni. A központi kádereknél a kiválogatás nem történt meg megfelelő körültekintéssel. Szakember kellett mindenhova, esetleg oda adtunk először, ahol kevéssé volt erre szükség, mert az elnök erősebb volt. Sok olyan ember is van közöttük, aki a káder­átcsoportositást elsősorban gazdasági szempontból nézték, és anyagi szempontból nézik jelenleg is. Elmentek egy tsz-bea ál­lami támogatással, onnan átmennek egy másik tsz-be újból ál­lami támogatással. Pl. Cseh Jenő mostmár lényegében 5 év óta kapja az állami támogatást, és most megint azzal jön, hogy hajlandó elmenni a megye leggyengébb termelőszövetkezetébe új­ból állami támogatásra. A fluktuáció részben ilyen dolgokból is adódik. Bár megkapták ezek az emberek, hogy elmenni és más helyen munkát vállalni csak akkor lehet, ha ehhez a megyei szervek hozzájárulnak, de nem tartják ezt be. Veit egynéhány nem megfelelő ember is, és kisebb mértékben az egyesitések alkalmával is szabadultak fel emberek, mint pl. Kőröshegyen. Ezt a kérdést véglegesen le kell zárni. Mostmár ezek az embe­rek teljesíthetetlen kívánságokkal állnak elő. Pl. a répás­pusztai tsz-hez elment a Toponári Növényvédő Állomásról egy agronómus /nem is valami becsületes ember/ és 6.2oo Ft. fize­tést kért havonta. GÖllén az ács 5»o26 Ft-ot kap havonta. Berki elvtárs mellett is.dolgozik egy szakember^ méghozzá be­csületesen, eredményesen, és nincsenek ilyen igényei. Kapos­pulában Ezeres Béla igen komolyan, értelmesen dolgozik, oda­adja a tudását, de fel kell lépni az előbb emiitett emberek ügyében, az állami gazdaságok normáját kell érvényesíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom