MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1961
19. ő. e. 1961. február 11. (95-145. o.) - 1. A központi bizottság 1960. október 29-i, a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és továbbfejlesztéséről szóló határozatának végrehajtása Somogy megyében. Jelentés: 97-105
A mezőgazdasági szakemberek egy része nem íz okba a termelőszövetkezetekbe került, ahol a vezetés, a gazdálkodás ra gjavitáaa azt indokolta volna, hanoin egyeaek előre kiszemelik az anyagi 1? jól álló termelőszövetkezeteket és oda kérik magukat• Pl. Kasza Márton ahelyett, hogy Belegbe ment volna, Szabásra kérte magát, pedig ez a járás egyik legjobb termelőszövetkezete. Ezért a jövőbem az állami státuszt a taz-hez kell kötni, oda, ahol a vezetés gyenge és helyileg nem oldható ne g«. Az átcsoportosított emberekkel való foglalkozó nem kielég itó, éppen ezért tapasztalható nagy mozgás. Se a megye, se a járási párt- és taaáctsszervek nem tettek meg mindent, hogy a lehelyezett szakemberek gyökeret verjenek és továbbra is tsz-ben maradj anak, 196o-baEt 35-4o t érme lőazövetk ezét bem folyt gyenge gazdálkodás, gáti elsősorban a gyenge vezetésre vezethető* vissza. Sajnos ezek a.termelőszövetkezetek 1959-ben is gyengén működtek ás a megyei és járási vezetéa hibájának kell felróni azt, hogy nem tudtunk ezeken a helyeken r emdet teremteni. A zárazámadások során az a meglátáaunk, hogy kb„ 3o-35 termelőszövetkezet le 3Z mérleghiányos s . éa mintegy lo-15 millió forintot tesz majd ki a mérleghiány. AZ a feladatunk, hogy ezekben a termelőszövetkezetekben rövid idő alatt rendet teremtsünk, megjavitsuk a vezetést és az uj állami státuszból claősorban ezekbe a termelőszövetkezetekbe kell megfelelő szakembert biztositanunk. Örvendetes jelenség, hogy a közös vagyon mindenütt jelentőben nőtt, majdnem megkétszereződött és kivétel nélkül tultoljesitették termelőszövetkezeteink e aaját erőből tervezett beruházásaikat 0 A legtöbb probléma a múlt évben a nagyobb szőlőterülettel rendelkező termelőszövetkezetekben volto Csupán a köröshegyi ás a ozóládi termelőszövetkezetekben művelték a szőlő túlnyomó részét közösen, a nagyobb százalékú direkt-termésű községekben /Két hely, Marcali, Porrog P Porragszentkirály/ szőlőterületük túlnyomó többségét háztájiként, illetve különféle bérbeadás utján művelték. Ez rányomta bélyegét a munkafegyelemre és a termelőszövetkezetben
