MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1960

14. ő. e. 1960. március 26. (198-247. o.) - 1. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelveinek végrehajtása Somogy megyében. Jelentés: 200-208

tapasztalható, S csoportok száma számszerűleg sem növekedett, de nagy probléma az is, hogy alig fejlődnek valamit. Műsoraik rendszerint évről-évre ugyanazokból a számokból állnak, E té­ren hiányzanak a megfelelően képzett vezetőké Jelentős fejlődés következett be a kórus-mozgalomban. Az 1958 évi 48-ról kórusaink száma 80-ra növekedett. Teljesen megoldatlan azonban a helyzet a falusi fúvószenekarok vonalán, Amig jó néhány évvel ezelőtt több tucat fúvós zenekar műkö­dött a megyében, addig ma ezek száma mindössze 2-re csökkent. Falusi kuftirotthonaink nagy része még nem tölti be megfelelően hivatását. Sokan nem elég látogatottak és tartalmi munkájuk szegényes. Ez más okok mellett annak tudható be, hogy a falusi kulturotthonok többsége nem elég otthonos, nem rendel­kezik klubszobákkal, megfelelő berendezésekkel,'sokhelyütt még a kultúrotthon egyetlen nagy rideg teremből áll, A járási műve­lődési házak ugyancsak nem tudták betölteni irányító hivatásu­kat, A járási székhelyen kivül-igen gyenge befolyással rendel­keznek a járás egész területén, A falusi kulturális munka fellendülésében k'omoly sze­repe van a-Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, Különösen eredmé-» nyes az Ifjúsági Szövetség munkája ott, ahol az állami művelő­désügyi szervekkel jó együttmüködést tudtak kialakítani. Egyes helyeken azonban még előfordul a rivalizálásnak bizonyos meg­nyilvánulása. Az értelmiség között i polit ikai munkáról ^ A Központi Bizottság művelődéspolitikai irányelveinek megjelenése igen mély hatást váltott ki az értelmiség között. Különböző értelmiségi rétegek között viták során tisztáztuk as értelmiség helyét a párt művelődéspolitikájának végrehajtá­sában és a közöttük felmerülő-problémákat. Az értelmiség közöt­ti munkánk céltudatosabb lett. Járási pártbizottságaink az•ér­telmiség egyes rétegeivel külön is több izben foglalkoztak. Eredményesnek bizonyultak a csoportos beszélgetések egyes ér­telmiségi körökkel. Nagyobb számban sikerült bevonni az értel­miséget a pártoktatásba és egyéb módon szervezett ideológiai képzésbe. Mindezeknek következtében az értelmiség, elsősorban a falusi értelmiség, a termelőszövetkezeti mozgalom szervezé­séből jól kivette részét, A termelőszövetkezetek szervezése ugyancsak igen pozitív hatással járt az értelmiségre, A szer­vezés Idizdelmciben maguk is szilárdultak és kiállásuk a szóda­lizraus mellett egyértelműbb lett. Többen kapcsolódtak be közü­lük az elmúlt időbon a különböző tömegszervezetek - elsősor­ban a hazafias népfront, a KISZ és a nőtanács -munkájába, A termelőszövetkezeti szervezés azonban egyes értel­miségi rétegek között -elsősorban az, orvosoknál - bizonytalan­ságot váltott ki. Ennek tudható be, hogy közülük többen váro­sokba, vagy ipari településeken igyekeznek elhelyezkedni, mi­vel a termelőszövetkozetek szervezése után magánprakszis gya­korlásuk nagymértékben visszaesett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom