MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1959

11. ő. e. 1959. szeptember 29. Rendkívüli ülés (155-195. o.) - 1. A volt csurgói járási titkár és a felesége, volt Csurgó községi tanácsi vb-elnökhelyettes fegyelmi ügyének megvitatása. Előterjesztések: 174-178 - Mellékletek: 179-195

A tényálláshoz tartozik az Is, hogy Ivanics Márta a fanosodás korát elérvén, mellbimbói a ruha alatt látszanak, nemileg fejlődő kislány* Szokola Károlynak visszamenőtele a Molnári lakásba * hivatalos minőségben - indokolatlan volt* "Usőleá Molnár Lajos társával megnézte a bolté* ti pultfelszereléat, azt ismételten megnósni nem kellett. Szokola Károly azzal indokolja a viszi amenetelt, hogy ö láttott oda bemenni egy embert, akiről azt hitte, hogy as Molnári János* Sz a hiedelme megdőlt akkor, amikor lebek János kézbesítővel találkozott az udvarban, sert Hebek János mondta, hogy még nincsenek itthon a szülők Molnáriaknál ás ezek a gyermekek vannak lant* Ennek ellenáre a pultfelszerelés megnézésének ürügyével viessamemt a lakásba, üst a visszamenetelt a tár sávéi valő elváláskor nem pedig a vele való össsetelálkosás után nem mondta el. Foglalkozott a bíróság Husslos Jánosné vallomásával, Huszlcs Jánosná bevallása szerint többszörösen büntetett előéletű egyén* Az> ö valló* másában Tóth Imre tanácselnök és sttkola István tanácstitkár vallomásaival szemben ellentmondás van arra vonatkozólag, hogy a két egyén előtt - amikor nevezettek hivatalos minőségben állítólagos feketézés miatt kérdőre vonták •> kiielente%ta

t J*ogy vissaajövétele után csak három la* bix volt Csurgón."pedig egy heti Időközökben 195« április lo-én és reá agy hétre, valamint ez év Péter-Pál napjától visszafelé számítva egy hattal. Több csurgói bejövetelről nem be zélt a tanács dolgosok előtt. A fsokóla ügy Ham karült szóba közöttük ez alkalommal. Az is gyanús, b-ogy a #• 793/19*9.számú gyermektartási párban Huszics Jánosné tanuja volt Molnári Jánosnénak. féesátt la együtt szerepeltek egy lopási ügyben. Kindeaen körülményék aggályossá teszik Huszics Jánosné vall mást. Mindezek folytán a bíróság vallomását nem értékelte a tényállás elemegállapításánál. - és akár vált bent a kérdéses alkalommal Csurgón. akár nem, a tényállást megalapozottnak találta a biréság Ivanics Márta Tincse Lászlóné, ^salai Ferencná és Molnári Jánosné vallomásai alapján, kiegószitve az általuk vallott körülményeket 0 többi tanú vallomásaival, vagyis Molnár Lajos, Hebek János éé Csabai Istvánná vallomásával. Ivanica Márta vallomásának értékelésében a bíróság megítélése szerint lényegtelén azon körülmény, hogy nevezett a* első oda jövetelkor állit* ja, hogy Molnár és Szokola nemesek a belső szobában voltak, hanem a pad lást pincét, stb. végignéz ák. Mam ügydöntő as sem, hogy mostoha atyjára ast mondta, hogy az nem volt mérges, amikor elmesélte a SSokolával történt esetet szüleinek* Ilyen apró. lényegtelen ellentmondások előfor dúlnak a bíróság előtt kihallgatott tanuk vallomásaiban, de ha - az ügy d öntő körülményben más vallomásokkal kellőleg alá van támasztva, akkor azt el kell fogadni.. Hogy Ivanics Márta valóban adott-e Sántosl Évának hamisított blokkot-e vagy sem, vagy hogy ast Ö hamisította meg, vag sem, a bíróság sserint es ügyben az a körülmény ugyanésak nem ügydöntő, és tincse Lásslóné, Szálai Perencné, Molnári Jánosné vallomásaival keál lően alétámasststt vallomást elkeli* fogadni a tényállás megállapításánál. Semmi olyan körülmény nem merült fel, hogy Ivanics Márta egy tulfantáaiáló, vagy annyira körmönfont hazudozó lenne, hogy rövid idő alat kiagyalhatott volna olyan mesét, amellyel á vádlottat - akár rossz Indulatbél • akár fel nem fogható más okból - a bíróság elé állítsa. Járási ügyáss vádját, eltérően as eredeti vádirattól - szemérem elleni erőszak Bűntettében tartotta fenn. A járásbíróság is ugy találta, hogy Szokola Károly vádlott a fent leirt tényállásban meghatározott cselekményével megvalósította a BH$# $27* pontjában leirt szemérem elleni* erőszak bűntettét. Szórt őt ebben bűnösnek kellett komondani és megbüntetni. A járásbíróság enyhítő körülményként mérlegelte, hogy Szokola Károly Vádlett a fajtalankodás kisebb mértékét követte el azzal, hogy a kis-