MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1959

11. ő. e. 1959. augusztus 15. (2-47. o.) - 1. A tsz-mozgalom számszerű fejlesztésének és megszilárdításának főbb tapasztalatai, továbbfejlesztésének feladatai. Jelentés: 4-15

- 4 Tekintettel arra, hogy az agitációnál a szervezés idején a középparasztok felé egyik fő érvünk volt a földjáradék rendeletileg való kimondása. A sok pozitív eredmény mellett a számszerű,fejlesztésnél néhány negativ jelenség is mutatkozott. Aliyaa pi« a párt és a tanácsszerveknél egyaránt eiőfvordult, eltértek a Hegyei Pártbizottságon való megállapodááoktól. Pl. a marcali, nagyatádi, csurgói járásokban őszi kezdési! szövetkezetek szervezését, valamint az őszi gabonák egyénileg való aratását, behordását saját szérűn való cséplését engedélyezték. Ez különösen a csurgói, barcsi és a nagyatádi járásban zavarólag hatott a már tapasszal megindult szövetkezetekre. * V Olyan negativ jelenség is tapasztalható a megyében, hogy a szervezés ideje alatt csak a röldet bevivő dolgozó parasztal Íratták alá a belépési nyilatkozatot, - ugyan akkor a családtagok nem irták alá a belépési nyilatkozatot. így a 7 tvr. alapján ezek a családtagok nem tekinthetők szövetkezeti tagoknak, munkára kötelezni őket a szövetkezet vezetősége, törvényes alapakon nem tudta. E tényezőnek olyan kihatása volt, hogy a háztáji terület kiadásakor több családnál a 7 tvr.-t megsértették, a megengedettnél nagyobb háztáji területet adtak ki. Annak ellenére, hogy a Hegyei Párt és a Hegyei fanács igyekezett alapos előkészületeket tenni a tsz mozgalom számszerű fejlesztésére, nyíltan meg kell mondani, ilyen gyors előrehaladásra a megyei vezetés nem számitott. A számszerű fejlesztéssel nem tartott lépést a tsz-ek politikai megerősítése. A Hegyei Pártbizott ság és a Hegyei Tanács vezetése nem értette meg a KB 1959 márciusi határozatából azt a részt, hogy miért kell a számszerű fejlesztéssel máról-hplnapra leállni, a e határozat után létrejött néhány szövetkezetben kezdődött meg elsősorban a probléma, mely jelenleg is érezteti hatását. Ilyen pli a barcsi járásban Péterhida, a csugói járásban Somogyudvarhely, a nagyatádi és a marcali járás néhány községe, valamint a kaposvári járásban a megyei párt é a megyei tanács tudtával létrehozott kadarkúti és kőkuti szövetkezetek, melyek olyan erőt kötnek le, amely gátolja a többi termelő szövetkezet gyorsabb ütemben való megszilárdítását. A megszilárdítás főbb tapasztalatai. A EB decemberi, de különösen az 19>9 március 6-1 határozata alapján komoly gondot iorditottunk a tsz-ek megszilárdítására. Tsz-eink a megalakulásuk után sem lettek magukra hagyva, hanem a megyétől, mintegy 2oo fő párt és állami vonalon dolgozó elvtársat képeztünk ki. Ennél többet képeztek és küldtek ki a járások a tsz-ek megsegítésére, valamint a közös gazdálkodás megszervezésére. ^0 663 . •b4^r