MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1959

9. ő. e. 1959. január 3. (2-32. o.) - 1. A zárszámadások politikai és gazdasági eredménye, és kihatása a termelőszövetkezetek további fejlesztésére. Jelentés: 4-12

•-f - fá ^^ mert másképpen nem tudunk ;előre menni. Gyors intézkedést lehet tenni, de ha alaposan nem gondolja át, hogy milyen segítséget kell nyújtani, akkor a aegjitség nem lesz megoldás. Rátérek'arra, hogy hogyan kell csinálni. Ez az egyik dolog az, amelyet felvetett Deák elvtárs a szervezeti megerősités a gyenge termelőszövetkezeteknél, hogy előre tudjanak menni. Ez ellentétben van azzal, hogy a termelőszövetkezetek jól dolgoznak, akkor mennek be a dolgozó parasztok. Itt viszont a meghatározásban az van, hogy a gyenge termelőszövetkezeteket kell megerősíteni tagok felvételével. Véleményem szierint, itt elsősorban megkell keresni az okát, hogy miért gazdálkodott rosszul az a termelőszövetkezet és 80-9o %-ban többnyire a vezetőség gvenge. És én azt hiszem, ha erősitést akarunk akkor először a vezetést kell megváltoztatni, 5 a törvény által nyújtott anyagi és egyéb eszközöket ott felá használni. Azt hiszem, hogy ott kell kezdeni a megyei Tanács illetékes sotzályának és járásoknak, s nekünk i3, hogy elsősorban a termelőszövetkezeteket kell megerősíteni. Én azt sem tudom elfogadni, hogy azért rosszabbak, lényegében kevesebbet termelők' és néhány termelőszövetkezete mérleghiányos, mert külteljes gazdálkodást folytat, valamint uj szövetkezetek. Ha ezt igy elfogadjuk, hogy minden uj termelőszövetkezetnél törvényszerű hogy első évben gyenge, nem megfelelően gazdálkodó termelőszövetkezet legyen, én azt hiszem elvtársak, hogy első sorban ez az elgondolás helytelen. Befejezésül még e^y vita kérdést vetek fel. Igaza van Sólymom elvtársnak, hogy a választások előtt sem nagyon törekedtek és törték magukat a tanácsi emberek, hogy a t ermelőszövetkezet mellett áljjanak ki azért, mert gondolták hogy a választásoknál népszerűt, len emberek lesznek és nem fognak rájuk szavazni. Tehát a választások előtt sem nagyon törődtek ezek az elvtársak a termelőszövetkezetek fejlesztésével és gazdaságosabbá tételükkel. A másik vitatott kérdést Deák elvtárs vetette fel, hogy december 31-ig megtermelt értéket osztottak csak ki. Ha alaposan felmér#ékaa mezőgazdasági osztály «>s minden termelőszövetkezetnél megnézné ezt, alapos meglepetésben volna része. Pl. Répáspusztai eset, Ugy számoltak, hogy mit lehet még beállítani kifizetésre, hogy december 31-ig tudják elszámolni. Vagy hogy mit tudnának értékesíteni. S .sok olyan dolog szerepel az 5o Pt.-Oí munkaegységbe, ami még c sak március hónapban fog jövedelmet hozni a tsz. részére. Összegezve az egészet én nem tudom, hogy milyen elgondolása^van a mezőgazdasági osztálynak a szövetkezeti fejlesztést illetően. Tisztában kell lenni azzal, hogy ha mi nem beszélünk a dolgozó j?arasztokkal, azok nem fognak csak ugy maguktól belépni a termelőszövetkezetbe, mert olyan paraszt aki önként lép be nagyon kevés lessz, és jelenleg is kevés van. Tehát elsősorban véleményünk szerint az kell, hogy a zárszámadások után felmérni a helyzetet, hog^ mit akarunk tenni a ^enge termelőszövetkezeteknél, milyen állami; és felsőbb segítséget akarunk nekik adni. Hogyan tudnak jobban gazdálkodni. Ha mi odaadunk 1-2 embert, akkor a helyi emberek is \ dolgozni fognak ezen az biztos, mert másképpen előre jutni nem tudunk , A másik kérdés, hogy feltétlen megkell erősítenünk a gyenge termei lőszövetkezetekben a vezetést. Olyan embert állitsnak be, aki ottl marad, és tud eredményt felmutatni.