MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1959

9. ő. e. 1959. január 31. (104-133. o.) - 1. A Somogy megye területén élő nemzetiségek helyzete. Jelentés: 106-113

ITiezelber g e r János elvtárs: Liliomban a iJémet a­nyanyelvüek azt mondják, hogy nem akarlak, hogy a gyermekeik né­metek lessenek, és nem akarják őket az anyanyelvükén taníttatni. Bár az idősebb emberek csal: az anyanyelvükön beszélnek egymással 3 a fiatalok a gyermekekkel, csak magyarul beszélnek és foglal­kosnál:. I.Iegtckfcénik az is, hogy néjnetül szelitünk meg valakit, de az magyarul felel vissza. Csak magyarok akarnak lenni. A kitelepítés alkalmával megtörtént, hogy az elhagyott házakat senki nem gondozza, még aki belett telepítve az. sem törodSxve­le. Pl. koppányban 3 ház van olyan, amely teljesen összedől, mer senki nem lakja, és senki nem gondozza. Bár a tanácsi szervek ha megvizsgálták volna, akkor megfelelő lakást tudtak volna belő le epiteni. Előfordult olyan eset is, kiklcsiba, hcgv_ liüller Má­tyás nevű egyén aki a Kitelepítési bizottság vezetőségi tagja volt, amikor megtörtént a lltelepitéo, öt is kitették a saját há zából, egp éppen részére nem megfelelő házba. Az ilyen dolgok,, amelyek viaízariasstjái: az embereket a társadalmi szervektál, és­egyéb más vezetőség elvállalásától a községben. Félnek az embe­re:; az, biztos. Éppen ezért nem lehet őket beszervezni a pártba, de még a termelőszövetkezetbe sem. Szék az emberek nagyon félnek a párttél. Idegtörténik az, hogy a párthelyiségben valami rendezvényt, vagy előadást tartunk, ak­kor nem jönnek el, kiaba magyarázzuk mi icosssgi vezetői, nogy ma már nem az a helyzet, hogy félniök kell, Pavlekovios Lillán délszláv községi vezető: 4 közság­bol szeretne.! világos köpet adni az értekezletnek, mint az elv­társak is felvetették, hogy a statisztikai adatok nem felelnek meg a valóságnak, én magam is ezen a véleményem vagyok. Bár, az a helyzet, hogy sokkal több a délszláv anyanyelvű egyén a megyé­ben, de nem merik aaguk-t anyanyelvükön bevallani, krre jó pél­dát mutat az, ha visszamenőleg megvizsgáljál: a iélssláv nemzeti­ségűek elnyomatását. Pl. bennünket csak ugy emlegettek, ho^y vad rac, sts, így ezen az emseroa az anyanyelvedet is ion,; leleis.e.'s voltak letagadni, ka megnézzük az akkori gazdasági helyzetet lát hatjuk, heg;, a község körül káptalani birtok volt, o lealázás aéppen 6oo, 12oo hold. területre ez a nép nem mehetett. -.-* Horthy rendszer alatt is állandó elnyomatásban éltek, s többségében sse gény emberek voltak a délezláv nemzetiségiéi. majd folyamatosan ly5o-yl-52~ben a délszláv anyanyelvben ki­teispitese, s ez a soa elnyomatás mind azt hozta, hogy uusodos— nak, kert 1945-ben szépei me 0 lndult a politikai élet is, mert telünk sok vezető nádért emeltek ki, mint délszláv anyanyelvü­eket, azonban az 1Q4I-SS helytelen politika elég súlyosan érin­tett mindannyiunkat. 3 a s.cy. bizalmatlan álláspontra helyezke­imJ-ivUu x'^llixlU, i_~ pi. .JL u i. ^.o_L _, .:_• ci iuXUuiU^'-i :3iteiaUeil» Pártbizottságén is veit, míg Lofkovics elvtárs ott volt. Ha megvizsgáljuk a helyzetet, láthatjuk hogy ez a nép hive a rendszernek, és támogatja is. Ezt azonban cáfolta a beszolgál­tatás! rendszer helytein intézkedése, de viszont másutt sem örültek neki a parasztok azt lehet mondani. ­{ A

Next

/
Oldalképek
Tartalom