MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1959

9. ő. e. 1959. január 31. (104-133. o.) - 1. A Somogy megye területén élő nemzetiségek helyzete. Jelentés: 106-113

Szir ma i Jenő elvtárs m. titkár; üdvözli a megjelent vb. tagjait, es a meghívott tfirth, Niezelberger, x

'ucskár elvtársakat. Felicéri Szabó Gábor elvtársat, hogy amennyiben az irásos anyggon kivül kiegeszitést kivan tenni azt tegye meg. dr. L á s z 1 6 István elvtárs; a vizsgálat során nem-e találkoztak olyan nézetekkel nemzetiségi községben, ahol az iskolában a nyelvoktatás német lett volna. S nem-e panaszkodtak a nemzetiségiele, hogy kértek német iJémet nyelvoktatást, de nem kapták meg pedagógushiányra való hivatkozással? 0 r a v e c z Ferenc elvtárs; a jelentés felveti, hogy egy-két helyen pl. Bonnyába~~a kitelepítés alkalmával nem vették figyelembe, hogy kiről van sző és hogy szegényparaszt, mindössze 3-4 hold földje volt és kitelepítették igazságtalanul. A mostani lakosságnak mi a véleménye, hogyan veszik ezt a kérdést, hogy értékelik? 5 ó 1 y o m _ Gábor elvtárs; a harmadik oldalon felvan vetve, hcgA, a poTitiícai és társadalmi élettel tartózkodnak a nemzetiségi községek lakosi, Miben látja ezt a vizsgáló brigád? Illés Dezső ^elvtárs

; . az első oldalon felvan sorolva a Német anyanyelvűek létszáma. Milyen adat ez? Miaori statisztika? Másik ami ezzel kapcsolatos, hogy ezea a számok a hagyományosan nemzetiségi községek lakóinak számát jelentik? Szirmai Jenő elvtárs; kapcsolódok Illés elvtárs kérdéséhe z, hogy az adatókat honnan vették, milyen adatok ezek. A másik ilyen kérdésem, ho^y mit értünk a javaslatban megjelölt - asszimiláció - alatt? A jelentés felveti a félénkség problémáját a nemee— tisógi kérdései kapcsolatosan, jelenleg hogyan néz ki ez? Visszamenőleg levont következetetés? Jelenlegi helyzetről a nemzetiségieknek mi a véleményük? Egy másii kérdés, hogy ezek úgynevezett telepes községek, s hogy néz ki a kapcsolata a telepeseknek az ottlakó németekkel? Nágocs, Szulok, Kercseliget mözségeket gondolom. Végezetül, volt-e olyan példa, hogy látogatóba jöttek haza NyugatNémetországból, vagy Keletnémetországból, s ezeknek az embereknek mi a véleménye mit tapasztaltak az elvtársak? Nem volna nedvük hazaj önni? Szabó Gábor elvtárs; válaszolva a kérdésekre elmondhatom, hogy a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy nyelvoktatásra van igény. Pl. Szulok községben is volna rá igény, azonban nincs aki tanitson. Bár igen nagyon félnek, s nehezen oldódnak fel az emberek. Pl. Mialósiba bementünk egy házba, és a gyermekekkel is beszélgettünk, s amikor Horváth és Kellner elvtársak akik tudnak Németül beszélni szóltak a gyerekekhez, nem feleltek csak magya. rul beszéltek, mert mint mondják az öregek beszélnek mamár csak I németül. Nem tanítják meg a gyereaeket. S itt ezen a beszélgeté: sen az idősebbeknek valósággal felragyogott az arcuk, amikor anya] nyelvükön beszéltek velük az elvtársak. • Furcsa eset, hogy pl. a könyvtárba addig nem mentek könyvekért, mig^a Német anyanyelvű könyvei ottvoltak. Azt mondják, hogy nekik a németségből elég volt. Mégis az a tapasztalat, hogy ha a községekbe volna megfelelő Német anyanyelvű pedagógus aki tudna velük foglalkozni, illetve §, gyerekeikkel, nem aerülne sok agitációs mun kába, hogy anyanyelvükön tanitsák a kis gyerekeiket is.