MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1958
8. ő. e. 1958. december 13. (91-128. o.) - 2. A kaposvári városi párt-végrehajtóbizottság irányító munkája, különös tekintettel a hivatalok és intézmények pártszervezeteire. Jelentés: 112-117
W 61,Si •Un Irányélyak__a me gögazdajág~f ej Le £ z té £i bizott_£á£ok működé sé be z. A€ A mezőgazdáéig szocialista átszervezésévé ka pcso Latos tennivalók 8 párt, állami és tömegszervezeti vonalon dolgozó funkcionáriusok, aktivisták számára, az elkövetkező években nagy feladatot jelentenek. Továbbra is fő móds.zernek tekintjük a terraslös övetkezeti tagok személyes bekapcsolódását az agitációs munkába, de ugyanakkor nagy ötpontosnak tartjuk, hogy a falu értelmié ág e, állami és törne gszervozeti alkalmazottai nagyo bb mártákben vegyenek részt a felvilágosító munkában, mint eddig. A termelőszövetkezeti mozgalom torán eddig is ártunk el eredményeket, ezek azonban nem megnyugtatók számunkba, annál is inkább, mert meglévő szövetkezeteink tagjai túlnyomórészt állami tartalékterülettel és csak igen kevés, mintegy 26 % saját földdel léptek a termelőszövetkezetbe. Mindezekből kiindulva a feladat az, hogy a birtokos parasztok aránya mindinkább növekedjék a tsz-ekben. Az íiSzlíP. Somogy Hegyei 73, és a Hegyei Tanács VB. a tsz-ek meg0 erősítésével ás továbbfejlesztésével kapcsolatban tervet fogadott el, melynek végrehajtásával párhuzamosan a megalakult mezőgazdaságfejlesztési bizottság különösen a tsz-ek megszilárdulása és fejlesztése érdekében tevékenyen kell, hogy dolgozzon* Megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésének e r .-yik igen fontos feltétele, hogy a párt, állami ás tömegszcrVczoti vezetők elsősorban a saját területükön tegyenek rendet, így Pl* nem lehet jó falusi párttitkár az, aki a mezőgazdaság átszervezésének szükségességéről csak boszál ás ugyanakkor kisparcellás gazdálkodást folytat. Vagy ugyanígy a közsági tanács vb. elnökének, aki földdel rendelkezik, elsőrendű kötelessége,hogy bevigye a termelőszövetkezetbe ás családja a termelőszövetkezetben dolgozzon. A fejlesztési bizottságok főbb feladatául az alábbiakat tűzzük ki: 1,/ A vezetés megerősítése a meglévő termelőszövetkezetekben, ha szükséges, káderátcsoportositassál* 2./ A szervezeti lazaság megszüntetése, a szervezeti élet megjavítása. Szakmai képzettség növelése, különösen a vezetők tekintetében. 3./ \ií kell jelölni azokat a tcraclő^zövjtkozotckct, illetve községeket, ahol me /vannak a feltételek a moz ;alom előrehaladásához, 4./ A szervező munkában figyelemmel kell lenni arra, hogy továbbra is c fő irány a mező ;czdaa ;gi tcrmolőuzövotkozctok létrehozás.-. ás ahol ez nem lehetséges, ott olő kell eogitoni alacsonyabb tipusu 'szövetkezetek alakit is 't.
