MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1958
6. ő. e. 1958. június 7. (141-173. o.) - 2. Az őszi mezőgazdasági munkák értékelése. Szóbeli beszámoló: 167-169
<MHtf8 A'máspdik napirendi pont •lladója Sasi János elvtárs. Véleményem szerint az.őszi mezőgazdasági munkákat kedvező körülmények között tudtuk elvégezni, a talaj előkészités megfeleli volt. Kedvezően idnult a szőlő, a gyümölcsös^és az egyéb növények fejlődése is. A tavaszi munka is megfelelő időben és jól lett végrehajtva. Azonban a azokatlan májusi időjárás komoly problémákat vet fel. Véleményem szerint az idegeskedésre, kapkodásra ok nincs, de a párt és állami szervek vezetői, dolgozói előtt őszintén fel kell tárni a rendkivüli problémákat.Bizonytalan a felülvetések sorsa. Ha a közeli időben lesz eső, az még segiteni fog rajta. Ugyanez vonatkozik a kukoricára, burgonyára és az egyéb kapásokra is. Ha tartósabb eső lesz, a közeli napokban kukoricából igen jó termést várhatunk, hasonló a n a burgonyából is. A takarmány növényeknél és a cukorrépánál jelentős kiesés less;. Határozottan jó termést mutat a szőlő és aránylag kielégitő a gyümölcs, kivéve a kajszi. "Az ipari növények közül a lennél mutatkozik probléma. Kb. 5o-6o % az, amit ki kell szántani. Legnagyobb mértékben az állattenyésztésnél lesz probléma, mert az abrak és szálastakarmány kiesés a legsúlyosabb. A kenyérgabonát meg tudjuk oldani, viszont az állatállomány téli eltartása, ha nem lesznek különböző intézkedések, akkor oda vezet, hogy aa tenyészállatt állomány leromlik és legalább 1-2 év kell, ho&y az állatállományt helyrehozzuk. Ha az egyéni gazdaságokat és tszJ-eket nézzük, akkor az egyénieknél rendkivüli problémát nem látok, mert az egyéni parasztok ezeket a problémákat át tudják hidalni olyan értelemben, hogy kevesebb lesz a jövedelmük. Sokkal nagyobb probléma van a tszeknél. A megyében elég sok gyengének nevezett tsz-ünk van /kisterületü, aj, alig 1-2 éves./ Ezek a bevétel zömét állat hizlalásból tervezték meg, vagy ipari növényekből. Ez nem valósul mé^, mert a takarmány kiesik. Az ipari növényeknél a kiszántás utáni kár jelentkezik. Pl. Nágocson az egyik tsz-nek a 2oo hold szántóterületből loo holdján len van, erre a loo holdra termelési előleget is vett fel, most ki kell szántani, de terheli a gépi munka is. Elesik a len bevételétől, vissza kell . fizetni a termelési előleget és újból meg kell művelni ezt a földet. Súlyos kihatással lesz a tsz-ekre, hogy a múlt évben 53 %-ot osztottak természetben. Idén ez az összeg le fog csökkenni. A pénzbeli osztalékot pedig igyekeznek.megváltoztatni természetbeni osztalékra. Azért, mert a szabadpiacon az árak lényegesen magasabbak már most, mint az állami felvásárlási ár. Ez belső -problémát is jelent a szövetkezeti tagoknál. Követelik, hogy természetben adják ki. ;,. Olyan veszélyt is látok, hogy főleg a gyenge &sz-ek ta&jai igyekeznek munkalehetőség után nézni, ahol pénzkeeresethez jutnak. Ami a szövetkezeti mozgalom kérdését illeti, az a véleményem, hogy ez a rendkivüli időjárás nem segiti elő szövetkezeti moz-, galmunk fejlesztését. A szegényparasztok és agrárproletárok részéről biztos, hogy nagyobb érdeklődés lewz©-. a szövetkezetek iránt, mint bármikor, de ez oda irányul, hogy olyan helyre
