MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1958
6. ő. e. 1958. június 7. (141-173. o.) - 1. Az értelmiség között végzett politikai munka helyzete és a további feladatok. Jelentés: 143-149
i-xq ^ tms %Ebből a szempontból is lényeges az értelmiséggel való foglalkozás • Szó van a szakszervezetekről is. A PTO és Ágit^Prop.Osztálylyal le kellene ülni, mert egy-két dolgot mi is tehetünk a szakszervezet vonalán. Szeretnénk megvalósítani a/iernok.es technikusi szakkört a megyei székhelyen. Különböző előadásokat tartanánk. Török Lehel elvtárs: A beszámolónak az értelmiség helyzetének értékelésével foglalkozó gondolatait helyesnek találom, különösen azért, mert határozottan és élesen megnyilvánul benne a kritikai hang az értelmiség tartózkodásával szemben. Ez mellett az elért eredményeket is megmutatja, felveti a TTIT munkájával szemben. Felveti a fogyatékosságokat,, felhozza példának, hogy az irodalmi esteknél tapasztalható.az, hogy nem eléggé van politikai nevelő munka. De azt is látni kell, hogy_ a tendencia a TTIT vezetősége és a rendező szervek részéről meg van és* tettekben is megnyilvánul, hogy ezen hogyan javitson. Az első rendezvény a Szabó Lőrinc est volt, a következő Juhász Gyula est, a harmadik a népek barátsága irodalmi est. Lassan és következetesen akarunk előre jutni. Az előrejutás legfőbb tényezője közé tartozik, hogy mind nagyobb s-ámban kapcsolódjon be munkánkba a kommunista értelmiség. Ez nagy segitseg, amit fokozni akarunk. Az elvtársak minél nagyobb ilyén szubjektiv segitséget adjanak. Mennyivel jobb a politikai munka mióta tartott előadást Takács, Ruttkay, Csákvári, Horváth és László elvtárs. Ennek fokozását kérjük. A másik segitseg, amire Tabák elvtárs célzott, az objektiv segitseg. Azonban megpróbálok az uj helyünkön is jól dolgozni. Lehet tapasztalni a TTIT tagok között, hogy idegenséget éreznek, mert már sokszor vándoroltunk. Ez nem jó. Mindent meg- • kísérelünk,, hogy jól dolgozzunk* de szeretnénk, ha megnyilvánulna ob^etkív segitseg is, miit egyik-másik járásban, mint Pl. Nagyatádon, Fonyódon és Marcaliban a járási pártbizottságok vették kezükbe a dolgot és segitettek, a helyiség kérdésében, de ugyancsak,segitettek a TTIT munkájában is. Szabó, Gimesi, Sasvari elvtársak a TTIT vezetőségében is bent vannak, segitik a tematikát összeállítani. Ha a kommunista értelmiség veszi kezébe a dolgot, nagyobb eredményt érünk el. Az előrejutás szempontjából jónak látom a kisebb értelmiségicsoportokkal a beszélgetéseket. Az eddigi tapasztalatok szerint ez jo. Horváth László elvtárs: 1956 októbere után a Megyei Pártbizottság, a járási pártbi zottsagok nagyon sokat tettek a falusi értelmiség megnyerése erdekeben. Azonban ez a munka a járási pártbizottságoknál megakadt. A falusi pártszervezetek és tanácsok bizalmatlanok. A peaagogust egyáltalán nem bizzák meg semmivel. Nem kérik i.el semmire. Pedig 194-7-49-ben is a pártonkívüli pedagógusok 5 e ™*? sa T iV^ kezdődött, hogy megbízták őket egy-egj feladattal. Minden alkalommal meghívják* a falusi párttitkárt a ./.
