MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1958
4. ő. e. 1958. február 22. (132-181. o.) - 1. Az 1957-es ipari és termelési terv értékelése. Jelentés: 134-139
Ez az eredmény annak köszönhető, hogy pártszervezeteink, gazdasági vezetőink, szakszervezeteink határozottan felléptek a munkafegyelem megszegőivel szemben, a dolgozók feje is megtisztult, a különféle demagóg ellenforradalmi nézetektől. 1957-ben kedvezőtlen a helyzet m#g mindig a darabbér bevezetése területén. Az ellenforradalom után az iparban bevezették az órabéres rendszert, ami csökkentette a termelékenységet, megnövelte a termékek előállításának költségét és lszitotta a munkafegyelmet. Ez ellen később pártszervezeteink és gazdasági vezetőink fokozatosan felléptek, de maguk a becsületes dolgozók is akik ügyességüknél és szór- „, galmuknál fogva többet termeltek f nem értettek egyet az órabéres rendszerrel, hogy ők is ugyanannyit keressenek mint azok a dolgozók akik trehányak* lusták és Így kérték, sőt követelték a telje sítménybér visszaállítását. Éves szinten ha vizsgáljuk megállapíthatjuk hogy ezen a téren lassan mentünk előre. Pl. a ledolgozott teljesített órák 46 &-át darabbérbe számolták el, mig 1956-ban 57 #-át. Igaz, hogy itt nem szabad erőltetni a darabbér mindenáron való bevezetését, de látni koll azt, hogy ezen a téren még sokkal többet mehetünk előre és növelni lehet a $-os arányt. Meg kell még említeni, hogy a negyedik negyedévben ezen a téren javulás állott be. íiz 1957-es tervévben kedvezően alakult az ip^ri üzemekben alkalmazottak aránya is. Itt mutatóként loo munkásra jutó alkalmazottak számát kell elemezni, 1955-ben loo munkásra 26 alkalmazott jutott. 1956-ban 25, 1957-ben 23 fő. Ez kedvezően alakult és betartották a gazdasági vezetők az adminisztratív létszámra vonatkozó Minisztertanácsi rendeletett a fokozatos csökkentésről. áz elért eredmények mellett igen komoly tapasztalatokat adott az 1957-es dv, amelyeket az 1958-as tervévben feltétlen meg kell szüntetni. Itt elsősorban megemlíteném a tervszerűséget ami különösen zavarja és kapkodóvá teszi a vállalatok termelését. Mert pl. a helyiiprri üzemeknél nem tudják, hogy mit fognak gyártani az elkövetkezendő negyedévben, milyen tervmutatókat kapnak és igy az anyagbeszerzésnél is kepkodás van, indokolatlanul magas anyagkészleteket halmoznak fel és az engedélyezett 9o napos normatívát 12o-l3o napon tartják., Ilyen pl. a finommechanikai és Vaskombinát vállalatnál, de ezt számos üzemmel kapcsolatban elmondhatjuk.