MSZMP Somogy Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1957

1. ő. e. 1957. július 5. (256-284. o.) - 1. A falusi agitációs munka állása és az ezzel kapcsolatos feladatok. Jelentés: 257-261

- 2 ~ ~M? / „0*** fit erősen csökkent. A Somogyi Néplap jelentős szerepet .látszott a dolgozó parasztság felvilágosításában. Sorra jelentők meg a lapban cikkek termelőszövetkezeti kérdésről, kormánynak dolgozó parasztság részére nyújtott támogatásából. Előfordult asonban az is, hogy a Helyi lapban helyet kaptak hibás, helytelen paraszti követelések, Pl. a böhönyei gazdakörről megjelent Írás.' Hiba az, hogy a lapnak igen kevés paraszt levelezője Van, pedig ez nagy mértékben jelenthetne segítséget a lap számáráé Se December második felében már egyre inkább előtérbe került az agitációs munka lehatásosabb móü szere a szóbeli agitáció. Decemberben átszerveztük a Megyei Előadói Irodát, melynek tagjai januártől^ezdve rendszeresen tartottak gyüléseket» pártnapokat. Az Előadói roda 80 tagja és a honvédségtői kért előadók mintegy 31o pártnapót, falugyűlést tartottak. Általában havonként megyei előadók 7o~So gyűlést tartottak. Ezenfcivül havonta 3-4 központi előadót is kértünk. Január-február-márciusban igen nagy volt a gyűlések iránt az érdeklődés. Gyakori volt az, hogy 2-3oo ember is megjelent egy-egy községben megszervezett gyűlésünkön. Ezek nem egyszer eléggé viharosak voltak. Jellemző volt, hogy a dolgozó parasztok bátran, őszintén elmondták véleményüket, sok jogos, helyes birálat és javaslat hangzott el részükről. Jellemző volt, hogy dolgozó parasztok kérdésekben, vagy hozzászólásában igen nagy súlyt raktak gazdasági és gazdasági politikai kérdések. Pl. belterjes gazdálkodás, árpolitika, értékesítés, társulási formák* földmuvesszövetkezetek működése, termelŐsaövetkeseti gazdálkodás stb» Ugyanakkor hangzottak el jogtalan követelések és ellenséges hangok is. Pl. miért nem csökkenti • a kormány az adót, töröljék el a lóadót» nagyon el volt terjedve a "vissza az ősi földhöz" jelszó,és elég gyakran találkoztunk nyilt ' tsa ellenes támadásokkal. Előfordultak olyan esetek is. hogy ellenséges elemek igyekeztek megzavarni gyűléseinket. Pl. pl. villanyvezeték elvágása gyűlés közben* vagy provokatív kijelentések és magatartás. Komoly eredménye tömegpolitikai munkánknak ebben az időszakban az, hogy megyei és járási vezető funkcionáriusok személyesen igen eok gyűlést tartottak meg. Bl. volt olyan járási titkárunk, aki egy hónap alatt 13 gyűlést tartott, /Rudics elvtárs./ Ezeknek a gyűléseknek igen pozitiv hátasak volt. Legfőbb eredményüknek azt tekintjük, hogy emberek ezrei előtt vált világossá az, hogy Magyarországon ellenforradalom volt, s tették egyre inkább magukévá a párt és a kormány politikáját. Másrészt ezek a gyűlések igen jelentős mértékben növelték falusi parttagjaink bátorságát is. Falusi agitációnkban a termelőszövetkezeti és a azef

ényparasztság volt az, amellyel legtöbbet foglalkoztunk és amely egközelebb került hozzánk. Falusi agitációs munkánkban ágyre inkább törekedtünk arra, hogy agitációnk arra épüljön, hogy a falun különböző rétegek találhatok. Több-kevesebb sikerrel igyekeztünk az egyes rétegekkel külön is foglalkozni. Hasznosnak bizonyultak az agitációnak azok a formái, ameljeklneft külön beszélgetéseket folytattunk csak a termelőszövetkezeti tagokkal, vagy községenként összehívtunk I0-15 termelőszövetkezetből kilépett parasztot, vagy községenként I0-15 szegényparasztot. Nagy gonddal foglalkoztunk az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói közt végzendő felvilágosító munkával. Az első időszakban e két területen sok vita volt a munkástanácsokkal. ' Elég jellemző volt, hogy jogtalan kedvezmónyeket* akartak a gazdaságvezetéstől ki./.