MSZMP Somogy Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának ülései (XXXV.1.c) 1956

1. ő. e. 1956. december 20. (2-28. o.) - 2. A termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzete Somogy megyében. Szóbeli beszámoló: 16-19

^ i_a e t a •

György elvtárs beszámolója a második napirendhez • Somogy megyében az 1956. október 23 .-át megelőző' Időben 3o8 III-as tipusu és 26 l-es tipusu tsz működött, 15 ,12o. családdal, 147.4-24- kh földdel. Az októberi események után mindössze 4-o tsz, 2744- családdal, 26.623 kh földdel maradt meg. Ez a szám nem'tekinthető véglegesnek, mert napról-napra változik a helyzet. A Megyei Intéző Bizottság megalakulása után, valamint a járási intéző bizottságok megalakulása után és működésük révén, 's nem utolsósorban-a megyei,' járási és a községi tanácsok talpraállása után ahogy a kommunisták és a szövetkezeti mozgalomban tisztábban látó'pártonkivüli tanácsi dolgozók ahogy felkeresik a tsz becsületes tagjait', napról-napra nő azoknak a tsz-eknek a száma, ahol mintegy lo-15-2o,család 'kimondja, hogy ők újból szövetkezetbe akarnak dolgozni. A zárszámadás elkészítése kb. 3oo tsz-nél folyik, mintegy 2o tsz-n^l 'készült el. Van olyan tsz is, ahol ezidő alatt is, mint az ec'senyi Előre^ vagy a b.szemesi Dózsa, belépések is történtek. Öreglakon, Csurgón, Gálosfán, Bálványoson, B.bogláron,'Somogyturon, Karád, Nágöcs* Tengőd, Piád, Bonnya,^Somogydöröcske, és még több helyen, ahol a szegényparasztság kezdeménye és erősödése folytén újra szerveződnek a tsz-ek. * Mik voltak a tsz-ek feloszlásának okai? Az ellenség, valamint a tsz-el nem szimpatizálók általában a tsz-ek életképtelenségében* az erőszakos szervezésben, a tszek ügyeinek -felsőbb szervek részéről való túlzott beavatkozásban látják, - és ezt hirdetik is. Egyesek a tsz-ek eladósodását veszik a feloszlás alapjául. A tsz-ek életképtelenségén kivül, melyet nem lehetne minden tsz-re egyformán kimondani,' van olyan ténybeli dolog, melyet el kell ismerni}., mint a túlzott erőszakos szervezés egyes helyeken. De a fő okok nem ezek. A legf'őbb oka'külső* erők nyomása, fenyegetése és megfélem-' ütése mindazoknak a 'tsz tagoknak, akikről feltételezték, hogy továbbra is .kitartanak a tsz mellett* Ehhez hozzájárult az angol-amerikai, s főleg a szabad-európa Rádió hangja, és nem egy esetben a korábbi röpcédulákkal való előkészítése, melyet léggömbökről dobáltak le a rendszer megváltoztatására való uszitás céljából. » A belső erők nyomása. A kulákok fellépése, valamint ott, ahol mé<5 túlsúlyban volt a kisüzemi termelés az egyéniek részéről való nyomás a tsz-ék feloszlatására. A túlzott beavatkozások a tsz-ek belügyeibe,.^ azok a termelési és értékesítési, valamint pénzgazdálkodási és bank kötöttségek, melyek gátolták az igazi szövetkezeti demokrácia érvényre jutását és kibontakozását,. a helyes vezetési mód kialakítását. Az önkéntesség lenini elvének megsértése, az erőszakos szervezése a tsz-eknek, különösen az utóbbi időben, amikor a Kongresszus és a K.V. határozatai, mely kimondta, hogy 196o-ra túlsúlyban a parasztgazdaságoknak szövetkezetekbe kell kerülni. A 'K.V. által megadott keretek, amelyet a megyék és járások igyekeztek túlteljesíteni, ez szinte törvényszerűen az erőszakossághoz, a törvényesség megsértéséhez vezetett. ./. .