MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1989

68. ő. e. 1989. szeptember 14. (203-271. o.) - 2. A kongresszusi felkészülést segítő vita. Programnyilatkozat: 210-225 - Szervezeti szabályzat-tervezet: 226-239

I. Általános rendelkezések 1. SZAKASZ A párt neve: Magyar Szocialista Munkáspárt. Több fórumon felvetődött a névváltozás lehetősége (pl. Magyar Szocialista Párt. Magyar Szocialista Néppárt, Szocialista Demokrata Néppárt stb.). Ez a kérdés önmagában nem ítélhető meg; érdemben a párt politikai elveiről, programjáról és működéséről folytatott együttes vita keretében mérlegelhető. '" 2. SZAKASZ Az MSZMP célja az egyének szabadságán alapuló, esélyegyenlőségre törekvő, erős önkormányzatra épülő, demokratikus, szocialista társadalom megteremtése. Az MSZMP a munkásmozgalom egyesült pártja. Megőrzi a szociáldemokrata és a kommunista mozgalom marxista szellemiségét, továbbviszi a munkásmozgalom szocialista, közösségi értékeit. Épít a humanista és baloldali áramlatok elméleti eredményeire és politikai tapasztalataira. Nyitottan fogad minden eszmét és kezdeményezést, amely a haladást szolgálja és előmozdíthatja a békét az emberek között, a harmóniát az ember és a természet között. Az MSZMP nemzeti párt, amely épít a magyarság történelmi hagyományaira, merít szellemi teljesítményeiből, kulturális értékeiből. Tevékenységével osztályszempontokat meghaladva, a dolgozó, alkotó embereik érdekeit, az egész nemzetet kívánja szolgálni. Az MSZMP fellép a nemzetek együttműködéseért, az elzárkózással, a nemzeti türelmetlenséggel szemben; azért tevékenykedik, hogy Magyarország integrálódjék a világ és elsősorban Európa szellemi, gazdasági és politikai életébe. Szolidáris mindazokkal, akik a világban szabadságukért, jogaikért, a haladásért küzdenek. Az MSZMP demokratikus párt. Az alkotmányosságnak megfelelően, a törvényeket tiszteletben tartva, tagságának akaratát érvényesítve működik. Együttműködést és szövetséget ajánl minden olyan politikai erőnek, amely kész összefogni a nemzet felemelkedéséért 3. SZAKASZ A párt működését vezérlő alapelvek: 1. Az önkéntesség, amely magában foglalja a belépés és a kilépés szabad' elhatározását, a párton belüli szerveződés, közösségalkotás és a közösségben végzett politikai tevékenység szabadságát. Ez a felfogás nagymértékben kiterjeszti a párttag párton belüli cselekvési szabadságát. A szerveződés; a közösségalkotás, a közösséghez való csatlakozás önkéntessége a horizontális mozgás és kapcsolatok lehetőségét is tartalmazza. A tevékenység önkéntessége azt jelenti, hogy á politikai cselekvés elsősorban a vállalt feladatok ellátásából, nem kizárólag mások által megszabott kötelezettségek teljesítéséből áll. 2. A párton belüli véleménynyilvánítás és a közös véleményt vallók együttes politikai fellépésének szabadsága. A közös véleményre épülő áramlatok nem válhatnak a párton belül elkülönült szervezetté. Ez az elv magában foglalja a párton belüli kritikának és vitának, a különvélemény fenntartásának és hangoztatásának, valamint a kisebbségnek azt a jogát, hogy politikai küzdelmet folytasson a többség megnyeréséért. 3. A demokrácia, azaz a tagság részvétele és a többség akaratának érvényesülése a párt politikájának formálásában; ezen alapuló közös felelőssége a párt sorsáért. A demokrácia érvényesülése a szervezet egészének felépítésétől, az egyes pártszervek működésétől és nem utolsósorban a politikai kultúrától függ. Ezért olyan szervezeti rendszert javaslunk, amely alulról építkezik, és lehetővé teszi a tagság akaratának kifejezését. 4. A szolidaritás, a közös elvek és politikai célok jegyében fogant közös cselekvés. 5. A vezető testületeket az önálló pártszervezetekbe tömörült párttagok — közös akaraíuk kifejezésére — hozzák létre, meghatározva és tiszteletben tartva döntési, irányítási jogaikat. A közös cselekvés alapja a közös akarat. Ha a választott testületeket olyan módon és formában hozzuk létre, hogy a közös akaratot kifejezzék, akkor döntéseiket magunkra nézve elfogadjuk. Akik elvtársaink közül egy-egy döntéssel nem tudnak azonosulni, küzdhetnek a döntés felülvizsgálatáért, de amíg meg nem változtatják, el kell fogadniuk érvényességét, és nem akadályozhatják a közös cselekvést. 6. A párttagok lelkiismereti szabadságának tiszteletben tartása. A párt tagjai a közösen kialakított és elfogadott politikai célok megvalósítására szövetkeznek. Nézeteik, törekvéseik a legfontosabb kérdésekben megegyeznek. A közös politikai cselekvésnek, az egymás iránti szolidaritásnak nem akadálya a világnézeti, felfogásbeli különbség, pl. a vallásosság sem. 7. A párt tevékenységének nyilvánossága. A párt a társadalom egésze előtt nyíltan működik. Céljait, felfogását, módszereit vállalja. Természetesen vannak belső ügyei, amelyeket először tagságával tisztáz. Tagjai előtt azonban nem lehetnek titkai. A párttagság elidegeníthetetlen joga saját pártja, az általa létrehozott választott testület tevékenységének Ismerete. A nyilvánosság nemcsak a testületek és választóik, hanem a párttagok vagy csoportjaik egymás közti viszonyában is követelmény. Érvényesülnie kell ezért pl. a párton belüli áramlatok tevékenységében is. II. A párton belüli és a döntéshozatal elvei 4. SZAKASZ A párttagak közösségei — az alapszervezetek, helyi pártszervezetek stb. — a tagság akaratát közvetlenül (taggyűlésen, összevont taggyűlésen, pártszavazással) vagy az áltá- s. SZAKASZ luk létrehozott választott testületek útján fejezik ki és érvényesítik. A cselekvés alapjául az érintett párttagság többségének közös akarata szolgál. A politikai kezdeményezés: 1. A párttagok és közösségeik joga, hogy politikai kezdeményezéssel forduljanak elvtársaikhoz, a pártszerveze-