MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1989

68. ő. e. 1989. szeptember 14. (203-271. o.) - 2. A kongresszusi felkészülést segítő vita. Programnyilatkozat: 210-225

engedmény. A piac önmagát szervezi és javítja, ha szereplőit olyan helyzet­be hozzuk, hogy kizárólag a fogyasz­tók és felhasználók igényeinek kielé­gítése révén élhetnek meg. A piac fel­szabadításának első lépése ezért az ál­lami támogatások leépítése, rendszeré­nek átalakítása, a megmérettetés alóli kibúvók felszámolása. Ez veszteségek­kel, áldozatokkal jár. Pártunk a ver­senyből kihullottak dolgozóinak gaz­daságon kívüli megsegítésével, az ok­tatás és átképzés fejlesztésével kíván­ja mérsékelni e negatív hatásokat, I m Meg kell teremteni a piacgazda­•ÍO. s ág alapvető .feltételét: a kor­szerű, kiszámítható, stabil és rugalmas pénzügyi rendszert. A pénzpiac és egy­ben az egész gazdaság hatékony mű­ködésének záloga a forint átváltható­sága. Átváltható pénz nélkül nincs át­járás a külső és a belső piac között, külpiaci nyitás nélkül pedig nem ala­kulhat ki valóságos belső piac sem. I r A piacgazdaság kiépítésével meg *V* kell változnia az állam gazda­sági szerepének. Az államnak — mi­ként a világ összes fejlett országában ••r-•'•'** ji»c feltételrendszerének megte­remtését, áz új technológiák ösztönzé­sét, a piac káros hatásainak kivédését kell megoldani. A modern állam és a piacgazdaság kölcsönösén feltételezik és korlátozzák is egymást. A társada­lom érdekét kifejező állami gazdaság­politika nem áll ellentétben a piacgaz­daság kiterjesztésévél, sőt elősegíti az össztársadalmi célok érvényesítését és garantálja a gazdasági helyzet stabili­tását és átláthatóságát. * 2A V. Vj társadalmi értékrendre épülő elosztást A cél olyan jövedelemelosztási rendszer, amely — az egyéni ér­dekeltséget megerősítve — hatékonyan ösztönzi a teljesítményeket, s ugyan­akkor biztonságosabbá teszi a megél­hetést; társadalmi járandóságokkal enyhíti a szociális feszültségeket, és összhangban van a piacgazdaság köve­telményeivel is. A gazdálkodásban vál­jék reálissá a nemzeti jövedelmet al­kotó tényezők, a munka, a tőke, a föld stb. értékelése. A jövedelmi jog­címek között a munka mellett megje­lenik a tőke, a vállalkozói nyereség, az innováció jutalma, az ügynöki és köz­vetítői díj is. E jövedelmi formákat — ha azok az eredményességet fejezik ki, és így a társadalom hasznára van­nak — elfogadjuk és támogatjuk. A mások megkárosításával (csalás, kor­rupció stb;) szerzett jövedelmekkel szemben viszont a törvény szigorá­val kell fellépni. 1Q Valamennyi réteg érdeke a reál­!«• jövedelem emelkedése. A növe­kedés motorja azonban a kockázatvál lalók, az új utakat keresők kisebbsége. E jól képzett kisebbség eredményes tevékenységéért jogosan jár nagyobb jövedelem. Ez nem mond ellent a szo­lidaritás és az esélyegyenlőség megte­termtésének, sőt létrehozza annak reá­lis anyagi alapjait. Olyan társadalom­politikai, gazdasági és elosztási mo­dell megvalósítására van szükség, amelyben az állampolgárok szorgalma és az állam által garantált szociális biztonság a tisztességes megélhetés alapja. A gazdaság gyors átalakulásá­nak időszakában sem szakadhatnak le tartósan és végzetesen egyes társadal­mi rétegek a társadalom átlagától. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom