MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1989
68. ő. e. 1989. augusztus 7. (164-202. o.) - 2. A soron következő megyei pártértekezlet előkészítésének és lebonyolításának szervezeti feladatai. Vitaanyag: 168-182
- 6 - / í"f C^ tevékenysége által meghatározó erőként jelen lesz a társadalmi folyamatokban. Ez a politika igényli minden párttagtól az önálló, felelős politizálást, véleményalkotást és cselekvést, ott ahol él és dolgozik, de a pártélet fő területe a lakóhely lesz. A mozgalmi eszközökkel működő pártnak egy szervezetileg jól átgondolt kis létszámú, szakmailag felkészült, kreatív apparátusra van szüksége. Az apparátus szolgálja a vezető testületek munkáját, és a mozgalom politikai érdekeit. II. Gazdaságpolitika Somogy megye gazdasági felemelkedését a vegyes tulajdonú piacgazdaságot formáló, a világgazdaságba újszerűen integrálódó nemzeti keret biztosítja. Eme átmeneti gazdasági viszony zavartalan fejlődését az olyan irányítási rendszer teszi lehetővé, amely megteremti a gazdasági egységek önállóságát, emellett a tervet és a piacot egymásra integrálva,ennek szerves egységét valósítja meg. A piacgazdaság fejlődését lassító akadályokat mielőbb el kell távolítani. A piacgazdaság hátrányos társadalmi következményeit nem a piac korlátozásával kell csökkenteni, hanem társadalompolitikai és szociálpolitikai eszközökkel. Somogy megye a 60-as, 70-es évtized gazdasági fejlődésének ellenére napjainkban is a gazdaság perifériáján van. Ennek okát abban látjuk, hogy a korábbi centrális politikai és állami döntések területileg differenciált végrehajtásának rendkívül kis mozgástere volt. A kis mozgástérre szűkített gazdaságpolitika és településfejlesztés mesterségesen háttérbe szorította a kisközségek, kistelepülések fejlesztéseit. Az erre az időszakra eső ipartelepítési hullám ugyan megállította az elvándorlást, de azzal, hogy nem öná lló j ogi személyis égű t ermelő saBZvezeteket is teremtet t, - érdekeinek nem megfelelő figyelembe vételével - konzerválta megyénkben az alacsony műszaki szinvonalat és igénytelen al kotó munkára szorította szellemi erőinket. A hetvenes évek közepétől a Balaton-partra koncentrálódó idegenforgalom fellendülése új anyagi erőt jelentett a megye számára. Kedvező, hogy a központi döntések nyomán a Balaton környékén szinte egybefüggő agromeláródó térség jött létre, ahol az infrastrukturális ellátás - minden hiánya és ellentmondása ellenére - messze meghaladja a megye településeinek átlagát. Ugyanakkor az érintett települések önfenntartó és önfejlődő képessége gazdaságilag nem teremtődött meg, az idegenforgalomból szerezhető jövedelmek jelentős arányban megyén kívülre helyeződtek.