MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1989
68. ő. e. 1989. július 5. (127-163. o.) - 1. A központi bizottság 1989. június 23-24-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 130-131
-' - ^ A vita során voltak olyan hozzászólók, akik Grósz Károly elvtárs lemondását követelték, de voltak akik ezt ellenezték. Javasolták a pártelnöki funkció betöltését. A televízió elnöke a tömegtájékoztatási eszközök gondjairól beszélt. Sokan szóltak a párt taglétszámával kapcsolatos problémákról. Voltak, akik hangsúlyozták: a párt álljon ki a vezetők, a képviselők mellett, mert az ellenzék igyekszik őket lejáratni. Volt, aki megkérdőjelezte a KB legitimitását és követelte, hogy akik a kialakult helyzetért felelősek, mondjanak Ie KB-tagságukról. Ezt azonban az érdekeltek vi sszautasították. Bejelentették, hogy Nagy Imre és Kádár János pozitív és negativ tevékenységét magában foglaló kiadványt fognak megjelentetni. S á r d i Árpád elvtárs, megyei első titkár PB-tagok kérdésére válaszolva elmondja, hogy a megyei pártbizottság álláspontját a KB-ülésen képviselték, azonban az ottani vitában más álláspont alakult ki. Arra a javaslatra, hogy most nem kellene KB-titkárokat választani, ezeket a feladatokat megbízás útján lássák el, úgy foglalt állást a KB, hogy kell választani titkárokat, ami meg is történt. Volt olyan javaslat is, hogy az új megyei első titkárokat kooptálják a KB-ba, azonban ezt nem fogadták el. Egyedül Kovács Jenő elvtársat kooptálták KBtágnak. Javaslat hangzott el, hogy bővítsék ki a Politikai Bizottságot, így került sor a politikai intéző bizottság megválasztására. Nyers Rezső elvtárs javasolta, hogy Grósz Károly elvtárs maradjon a párt főtitkára. Grósz elvtársnak jelentős bázisa van a párttagságon belül, lemondása pártszakadást idézhetne elő. Barabás János elvtárs, a KB titkára Köszöni a megválasztásával kapcsolatos gratulációt. Elmondta: nemesik jól számára a munkahelyváltozás, szívesebben vette volna, ha csak megbízzák ezzel a feladattal, de belátta, hogy így nem lehet ezt a feladatot ellátni. Bár sokan megkérdőjelezik a Központi Bizottság legitimitását, ő azonban legitimnek tekinti. Az a tapasztalat, hogy ma ál tálában minden vezetés legitimitását megkérdőjelezik, az a fő oka, hogy az elemi szociális biztonsági érzés az emberekben megrendült. Ezt viszont érthetőnek tartja a kialakult helyzet miatt. Néhány gondolatot fűz a KB-ülésről szóló tájékoztatáshoz. A KB ülése bizonyos értelemben határkőnek tekintendő mégpedig abból a szempontból, hogy az utolsó esély volt a talpormaradáshoz. Az volt a gondja, hogy ez a párt megéri a kongresszust?