MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1989

67. ő. e. 1989. január 11. (2-121. o.) - 3. Tájékoztató a megyei első titkárok értekezletéről. Szóbeli tájékoztató. Hiányzik - 4. Somogy megye 1988. évi gazdálkodásának tapasztalatai, javaslat az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokra. Jelentés: 13-23 - Szóbeli kiegészítés: 24-29

- 3 várható. A nagyobb építési beruházások ugyanis lassan "kifutnak", s újak indítására - legalábbis rövid távon - nem számíthatunk. A vb-nek az a véleménye, hogy a nagyobb építőipari szervezeteinknek is fel kell készülniük a kereslet további csökkentésére, a munkák elaprózódására és a verseny erősödésére. Világosan látnunk kell, hogy a vállalkozáspolitikában, s ha kell szervezetileg is megújuló, az igényekhez gyorsan alkalmazkodni tudó gazdálkodó egységek lesznek képesek a jövőben talponmaradni. c./ A harmadik komoly gondunk a mezőgazdaság szövetkezeti szektorának helyzete. Az 1985. évi szabályozóváltozást követő megtorpanás után egyre több szövetkezetünk szakad le az élvonaltól és az átlagtól és kerül kritikus helyzetbe. Az érintett szövetkezetek vezetésének, a TESZÖV elnökségének és az ágazatban dolgozó szakembereknek az a véleménye, hogy a növekvő ipari árak és a szigorú központi döntések hátrányos következményeit a szövetkezetek egyre növekvő hányada nem tudja "elviselni", kigazdálkodni. Ha ehhez hozzászámítjuk az aszály miatti minden korábbinál nagyobb terméskiesést is, akkor érthetővé válik, hogy a tsz-mozgalom történetében 1988-ban a gazdaságok a legalacsonyabb eredményt produkálták. Mint ismeretes, pártbizottságunk tavaly külön napirend keretében foglalkozott a legkritikusabb helyzetű szövetkezetekkel. Ezek stabilizációs programokat dolgoztak ki. A MÉM-mel és az érintett szövetkezetek párt- és gazdasági vezetésével folytatott megbeszéléseken megállapodás történt a programok pontosításában, s abban, hogy ha ezek nem a "túlélést", hanem a gazdaságok valós stabilizálását szolgálják, a minisztérium a normatívon felül külön pénzügyi támogatást biztosít számukra. A vb-nek az a véleménye, hogy a tsz-ek helyzete szorosan összefügg a falvak jövőjével, az itt élő emberek sorsának alakulásával. Tehát nemcsak szorosan vett szakmai, gazdálkodási kérdésről, hanem társadalompolitikai kihatású problémáról is szó van. Ezért úgy ítéljük meg, hogy a jövőben is minden politikai támogatást meg kell adnunk az ágazat, különsen a kritikus helyzetű gazdaságok stabilizálásához.