MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1988
66. ő. e. 1988. november 16. (216-276. o.) - 2. A közmegegyezés alakulása, helyzete, a megye fejlődésére gyakorolt hatása a hazafias népfrontbizottságok munkája és tapasztalatai alapján. Előterjesztés: 227-239 - Szóbeli kiegészítés: 240-242
A népfront mozgalomban arra törekednek, hogy komolyan vegyék a cselekvő, a nemzeti és az egység fogalmakat. Szabó István elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja A Központi Bizottság nevében köszönti a pártbizottság ülését. Klenovics elvtárs tájékoztatásához gratulál, a Központi Bizottság ülésén jelenlevő sokszínűséget hűen tudta visszaadni. A Központi Bizottság ülése nem zárt le semmit, érlelődnek a dolgok. A jelentéssel egyetért, az jó, reformpárti, magáévá teszi a szocializmust, együtt akar dolgozni a népfront a párttal. Módszerekben lehetnek eltérések. Ma Magyarországon reformfolyamat van, ezzel a kommunisták is barátkozzanak meg. Ezt a folyamatot a párt központi bizottsága kezdeményezte. Nemcsak a gazdasággal van baj, a politikai intézményrendszerben is reformra van szükség. A kezdet kezdetén vagyunk, odáig eljutottunk: látjuk mit csináltunk rosszul, de a szintetizáló munka csak éppen hogy elindult. Intézményreformnak tekinthető az egyesülési, a gyülekezési törvény tervezete, a választási törvény-tervezet és az alkotmányreform. A párt tartja a kezében ezt a folyamatot. Nagyon keserves lesz a kibontakozás, de ez nem fog beletorkollni egy ellenreformba. A társadalmi termelőeszköz hatékonyságával nem vagyunk elégedettek. Műszaki és ipari fejlődésünkben lemaradtunk. A társadalom politizáló részével szót kell érteni, legyen társadalmi kontroll. Az alternatív szervezetek szorítanak bennünket, a sajtó mintha nagyobb szerepet szánna az ellenvéleményeknek. Most azon folyik a vita: mindig összerezzenjünke- és azonnal intézkedjünk-e? Nemzetközileg eléggé egyedül vagyunk ezzel a reformmal. Ami a Szovjetunióban történik az jó hátszélnek, nem bírálnak bennünket, mondván, hogy revizionisták vagyunk. Mi a reform folyamatban sokkal előrébb állunk. A lengyelországi helyzet elüszkösödött, erre vigyázni kell, mi ne jussunk ilyen helyzetbe. Nem lehet tőlük semmit átvenni. Önmagunknak kell "kiizzadni" az utat. A reform gazdasági része sokkal nehezebb, mint a politikai rész. A sztálinizmust 1957-ben félretettük. A gazdasági kérdésekben hiba volt, hogy az állam mindent magára vállalt, kezesként felelős mindenért: bel- és külföldön egyaránt. Jelenleg az üzemi jövedelem 63 százalékát az állam elvonja. Jól működő gazdasági szerveknél ez még magasabb százalékot jelent, mert sok rossz üzem nem is fizet adót. A következő 2-3 évben ebből az ördögi körből nem tudunk kilépni.