MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1987

63. ő. e. 1987. január 28. (2-129. o.) - 2. Somogy megye népesedéspolitikai helyzete a megyei párt-végrehajtóbizottság 1973. december 27-i feladatterve alapján. Jelentés: 9-42

JEGYZŐKÖNYV MELLÉKLETE! ^ ^ Magyar Szocialista Munkáspárt "Szigorúan bizalmas!" V,^<T - Somogy megyei Bizottság Ikt.sz: PB/1/1987. /fíló Kaposvár Készült: 1+99 példányban A számú példány / Látta: d-"-*-*" fcj^ Jelentés a megyei pártbizottságnak Somogy megye népesedéspolitikai helyzetéről a megyei párt-végrehajtóbizottság 1973. december 27-i feladatterve alapján A megyei párt-végrehajtóbizottság 1973-ban elemezte - a Politikai Bizottság 1973. február 13-i határozata alapján - társadalmi, gazdasági fejlődésünknek és a megye lakossága erkölcsi-tudati állapotának a demográfiai folyamatok alakulására gyakorolt hatását és széles körűen meghatározta a feladatokat. A célkitűzések végrehajtását elősegítették azok a központi intézkedések, amelyek javították a megye népesedésének anyagi, szociális valamint egészségügyi feltételeit. A fent említett testületi döntésben a tárgyi feltételek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kapott a népesedéspolitikai ideológiai munka is. Az elmúlt évek társadalmi, gazdasági változásainak hatására azonban módosultak a demográfiai viszonyok, bár a megyei feladatterv célkitűzései nem valósultak meg maradéktalanul. Szükségessé vált tehát az újbóli helyzetértékelés és a Politikai Bizottság 1981. szeptember 29-i határozata alapján a további feladatok kialakítása. Somogy népessége alakulásában történelmi sajátosságok is érvényesülnek. A feudalizmus-korabeli Somogy népességére tragikus hatással volt a török uralom, melynek során elveszítette lakossága több mint felét, szétzúzta a királyi vármegye településszerkezetét, évszázadokra visszavetette gazdasági, kulturális felemelkedését. Ezidőben Európa más területein lezajlott egy "demográfiai robbanás". A megye lélekszáma később - az 1720-as évek óta beindult betelepítésekkel - fokozatosan emelkedett, bár a természetes szaporulat mutatói - néhány progresszív évtized kivételével - még mindig elmaradtak az országos átlagtól. A polgári fejlődés korában jelentősebben nőtt a megye népességszáma, a századforduló esztendejében már 304 331 lakost tartottak nyilván, ám a növekedés trendje ebben az időszakban is csak 10 ezrelékes volt. A felszabadulást követően 1945-60 között a sajátos tényezők - ipar hiánya, határmenti települések elnéptelenedése, balatoni idegenforgalom megélénkülése stb -