MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1987

63. ő. e. 1987. január 28. (2-129. o.) - 1. A központi bizottság 1986. december 28-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 4-7

Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága Kaposvár SZÓBELI TÁJÉKOZTATÓ az MSZMP Központi Bizottsága 1986. december 28-i üléséről Tisztelt Vártbizottsági A Központi Bizottság ülése után megjelent kommüniké tartalmazza azt a határozatot, amelyet a KB a műszaki fejlesztés gyorsításával kapcsolatban elfogadott. A szóbeli beszámolót Pál Lénárd elvtárs, a KB titkára tartotta. A műszaki fejlesztéssel kapcsolatban leszögezte és megállapította, hogy ma az emberiség olyan korban él, amikor a tudományos-műszaki fejlettségnek a színvonala a két világrendszer közötti küzdelem politikai tényezőjévé vált. Következésképpen a műszaki fejlesztésre a szocialista országokon belül az eddigieknél lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani. A műszaki fejlesztéssel kapcsolatos elképzelések már 1973-ban kialakultak, amikor a világgazdaságban bekövetkezett változások komoly átrendezési folyamatokat indítottak meg. Ezek az átrendeződések indokolták a termelésszerkezet átalakítását, az országok és a régiók közötti jobb munkamegosztást, formájában és jellegében új alapra helyezték az egész gazdaság fejlődését. Ebben az egész fejlődésben, ill. fejlesztésben alapvető szerepet játszott a tudatosan végrehajtott műszaki fejlesztés. A műszaki fejlesztés 1973-tól az egész világon a fajlagos energia és anyagfelhasználás csökkentését szolgálta, megvalósult a termelés, a technológiai szerkezet alapvető átalakítása és kialakultak olyan húzóágazatok, amelyet az ipar nem ismert, illetve csak kismértékben ismert. Az elmúlt 10-15 évben olyan változatos fejlesztési programok alakultak ki világszerte, amelyek mindenekelőtt az elektronika fejlesztését tűzték célul azzal az alapvető igénnyel, hogy az elektronika fejlesztése kihasson az egyéb gazdasági és ipari ágazatok széles körére. 1973-tól egy másik jelentős irány is tapasztalható a világban, ez a biotechnológiának az egyre szélesebb körű alkalmazása. Szinte minden országban, függetlenül, hogy milyen társadalmi rendszerhez tartozik, a kutatási összegek nagymértékben növekedtek, ezt a növekedést megkövetelte a műszaki fejlesztés, a tudományos műszáki kérdésekkel való alapvető foglalkozás és a műszaki szakemberek és kutatók számának a növekedése is. Pál elvtárs rövid áttekintést adott, hogy a szocialista országok közössége a műszaki fejlesztés terén mit tett, milyen eredményeket ért el és milyen gondokkal küzd. Elöljáróban megállapította, hogy a KGST országok, elsősorban a Szovjetunió nem engedheti meg magának, hogy a műszaki fejlesztés terén átmeneti előnyt is szerezzen a kapitalista világ, következésképpen alapvető feladat a szocialista táboron belül a műszáki fejlesztés új alapokra történő helyezése. A KGST 1985. június 11-i ülése leszögezte, nem szabad megengedni, hogy a Szovjetunió gazdasági fejlődése a tőkés országok technológiai szállításától függjön. Alapvető műszaki fejlesztést kell egy sor gazdasági ágazatban bevezetni. A KGST országok a tudományos, műszáki fejlesztés elősegítésére 15-20 éves távlati tervet és koncepciót dolgoztak ki, amely magába foglalja minden iparág fejlesztését. A szocialista országokon belül a fő irányt a következő területeken tartják szükségesnek: az elektronizálásban, a komplex automatizálás, és szinte az ipar minden területén az atomenergiával kapcsolatos területen, az új anyagok felkutatásában, és ezáltal a technológiának a fejlesztésében, és végül a biotechnológiának a széles,Ecn6i» nuttw«i 1/ "Szigorúan bizalmas!" Készült: 2 pld-ban Ikt.sz.: PB/J^ 11987.