MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1987

64. ő. e. 1987. július 3. (2-77. o.) - 2. Somogy megye építőiparának helyzete a megyei pártbizottság 1979. április 19-i határozata alapján. Jelentés: 13-35 - Elfogadott jelentés: 55-63

Síi - 8 A lebonyolító vállalatok egy része nem adott kellő szakmai segítséget a beruházók döntéseihez, nem tudta megfelelően képviselni és érvényesíteni a megbízók érdekeit. Ez a minősítés a tervezett költségek, a szerződéses határidők betartására és a jó minőségű munka megkövetelésére egyaránt vonatkozik. A folyamatos ellenőrzési funkciójuknak gyakran csak formálisan tettek eleget. A kivitelező - elsősorban magasépítő - szervezetek a nehezebb körülmények között sem használták ki az egymás közötti együttműködésben rejlő lehetőségeket. Szemléletükben, megszokott gyakorlatukban nem következett be érdemi változás. Az előkészítésben, a lebonyolításban és a kivitelezésben a felelősség gyakran "összemosódott", ami több alkalommal elhúzódó vitákat, határidőmódosításokat, végsősoron az átfutási idők meghosszabbodását és jelentős költségnövekedést okozott. A kedvezőtlen jelenségek mellett az utóbbi egy-két évben néhány beruházás megvalósításánál a partnerek jobb együttműködése, a folyamatos koordináció és az ellenőrzés hatására bizonyos javulás tapasztalható. Az építő- és építőanyagipari vállalatok helyzetét, fejlődését nagymértékben befolyásolta vezetésük színvonala. A vezetők nagy része felkészülten, hozzáértőén látta el feladatát, megfelelt a követelményeknek. Tevékenységüket a megújulóképesség, a rugalmasság és az ésszerű kockázatvállalás jellemzi. Munkájuk során kellő figyelmet fordítanak a közgazdasági elemző munkára. A megyében főleg a magasépítőipari, tervező és lebonyolító vállalatoknál jelentkeztek kádergondok. Egyes szervezetekben többszöri vezetőváltásra is sor került. Problémát okoz, hogy a vállalatok egy része nem rendelkezik elegendő számú felsőfokú végzettségű szakemberrel. Főleg az építészmérnökök és közgazdasági szakemberek hiánya jelentős. Egyre több vállalat és szövetkezet megfelelő szervezetet, belső irányítási és érdekeltségi rendszert alakított, illetve alakít ki, ami elősegíti az eredményes gazdálkodást. Néhány szervezetre azonban ma is a "túlszervezettség", a belső mechanizmus rugalmatlansága, bonyolultsága, az alkalmazotti létszám magas aránya jellemző. Az építőipari szervezetek vállalkozáspolitikáját még a 30-as évek elején is a korábban kialakult monopolhelyzet fenntartására irányuló törekvés jellemezte. Ennek következtében a megyében sajátos módon nem az építőipar alkalmazkodott a piaci igényekhez, hanem valójában ennek sokszor a fordítottja történt. Az utóbbi néhány évben ezen a téren is változás tapasztalható.