MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1987

63. ő. e. 1987. január 28. (2-129. o.) - 2. Somogy megye népesedéspolitikai helyzete a megyei párt-végrehajtóbizottság 1973. december 27-i feladatterve alapján. Jelentés: 9-42

889.-Ft. A 0-19 éves gyermek fogyasztási "egységigénye" a felnőtt személyekhez viszonyítva 2.310.-Ft, ami bizonyítja, hogy az eltartási költségek nagyobb hányada a szülőket terheli /62 %/. További differenciáló tényező a gyermekek korával arányos költségviselés nagysága is. Amíg a 0-3 éves gyermek fogyasztási igénye 40 %, addig a 15-19 éves gyermekeké már a felnőttekével azonos /100 %/. A jelenlegi jövedelmekhez viszonyítva megdrágultak a gyermekruházati cikkek, az iskoláskorúak tanév eleji felkészítése, nevelési, neveltetési költségei sokba kerülnek. Tapasztalatok szerint az olcsóbb gyermekruházati cikkek köre, választéka a megyei kereskedelmi szervek jobb színvonalú munkájának is függvénye. A társadalmi juttatások közül a GYES-nél 100.-Ft különbség van a tsz-tagok hátrányára, amely ma már nehezen indokolható feszültségeket okoz. A nők munkakörülményeiben pozitív változás következett be. Az iparban a gépesítés fokozásával csökkent a nehéz fizikai munka aránya; korszerűsödött az anyagmozgatás. Az egészségre ártalmas illetve veszélyes munkakörökben dolgozók egészségvédelmét külön szabályozták. Új szociális létesítmények épültek, a meglévőket pedig számos helyen felújították vagy bővítették. Rosszabb helyzetben vannak a kereskedelemben dolgozó nők. Itt a munkafeltételek, a szociális ellátás színvonala elmarad az ipari üzemekétől, és leginkább a gyermekes anyákat sújtja. Több üzemben úgynevezett "Gólya" műszakot, "kismama-szalagot" hoztak létre, egy műszakos beosztást teremtettek számukra. A kollektív szerződésekben a terhesek és kismamák részére könnyebb munkaköröket alakítottak ki és könnyebb munkahelyre való átirányításukat tették lehetővé. Az áthelyezés időszakában biztosítják az átlagbéreket. Ugyanakkor az új belépő terhes és kismamák foglalkoztatásában korántsem elég megértőek a munkáltatók. A kívánatosnál és lehetségesnél lassúbb a nők 8 óránál kevesebb munkaidejű foglalkoztatása. A falun élők körében sok az ingázó, az utazással eltöltött idő fokozza a leterheltséget. A szolgáltatások alacsony színvonala negatívan hat az életkörülményekre. /Csaknem 100 községben nincs iskola, a családokra nagyobb teher hárul a bölcsődés korú gyermekek nevelésében, az időskorúak gondozásában, a falvakban a háztartás munkaigényesebb./ A családos nők túlnyomó többsége a kizárólagos háztartásbeliséget a megfelelő családi jövedelem mellett sem vállalná már. A csökkentett munkaidő, a 4-6 órás munkalehetőség megteremtését tartanák jobb