MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1986

62. ő. e. 1986. június 25. (2-68. o.) - 2. Somogy megye szarvasmarha-, sertés- és juhágazatának helyzete, s a további feladatok. Jelentés: 20-38

5 Az országos átlagtól való lemaradásunk mérséklődött, de igy is 8-10 %-os a különbség. Az üzemek tej termelési mutatói között nagy a szóródás /2800-5551 liter/. A gazdaságok egytizede 5000 liternél magasabb, ugyanennyi 3000-nél kevesebb hozamot ér el. A borjuszaporulat és a borjuelhullás mutatói a korábbiakhoz hasonlóan az országos átlag körül alakulnak. A tejértékesitésben a tehénlétszám csökkenését a termelés növekedése egy ideig ellensúlyozta, de 1984-85-ben már számottevő a viszszaesés. Az értékesitett tej közel 40 %-a első osztályú, egynegyede harmadosztályú. Az üzemi differenciáltság az indokoltnál ezen a területen is nagyobb, amelyet alapvetően befolyásol a technológia korszerűsége és a szakmai fegyelem. A 80-as évek elején a tejtermelés, költségarányos jövedelmezősége 20-22 %-os volt, ez 1985-re 4500 liternél alacsonyabb fajlagos hozam esetén általában veszteségessé vált. A nagyüzemekben 4500 db húshasznú tehenet tartanak, am9ly döntően tiz gazdaságban koncentrálódik. Az ágazat jövedelemzősége kedvezőtlen, két gazdaság kivételével veszteséges. Az ágazat fejlesztésének egyik akadálya, hogy az értékesitési árak a jobb minőséget nem ismerik el. A nagyüzemi tehénállomány 70 %-ának termelését a rendszerek integrálják. A biológiai alapok fejlesztésében, továbbá a kereskedelmi és műszaki szolgáltatásban szerepük növekedett, de a jövedelmezőségre gyakorolt hatásuk kevésbé érzékelhető. A sertéstenyésztés fejlesztése kiemelt feladat volt. A nagyüzemi sertésállomány fajtaösszetétele javult, a kocaállomány több, mint fele hibridsertés. A kistermelői sertésállomány fajtaösszetétele lényegét tekintve nem változott, jelenleg is heterogén, kevésbé felel meg a Húskombinát igényeinek. A fejlesztési célkitűzések csak részben valósultak meg. A meglévő telepek állapota romlott.