MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1986

62. ő. e. 1986. június 25. (2-68. o.) - 1. A központi bizottság 1986. június 18-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 4-18

Kedves Elvtársak! Második napirendi pontként a Központi Bizottság,a kommünikében is megjelent - 1986. első hónapjai gazdasági tapasztalataival foglalkozott. E kérdésben a KB tagjai egy előzetes irásos jelentést kaptak, majd az irásos jelentést szóbeli kiegészítő kisérte, melynek az előadója Havasi elvtárs volt. Az 1985. évi terv várható teljesítéséről, a Központi Bizottság által decemberben kiadott prognózis és a tényleges teljesítés között néhány ponton lényeges eltérés következett be. Az ipari termelés növekedése az egész évre vetítve - a decemberi viszszaesés következtében - nem érte el az 1 %-ot; a mezőgazdasági termelés decemberben prognosztizált 1 %-os csökkenése téves becslésnek bizonyult, a visszaesés ténylegesen megközelítette a 6 %-ot, s a legfontosabb, hogy a nemzeti jövedelem az akkor jelzett 0,5 % növekedés helyett 1,4 %-kal csökkent. A költségvetés a tervezettnél és a vártnál is nagyobb hiánnyal zárt, s megtört az adósságállomány csökkenésének folyamata. Az 1985-ös év vártnál kedvezőtlenebb alakulása önmagában is nehezítette az 1986. évi terv megvalósításának feltételeit, kiélezte a terv feszültségeit. Világossá vált, hogy az 1986. évi terv fő gazdaságpolitikai követelményei akkor érvényesíthetők, ha: a nemzeti jövedelem a tervezett 2,3-2,7 %-kal szemben legalább 3 %-kal növekszik, s ez a termelő ágazatok jövedelemtermelésének javulásán alapul, a nem rubel elszámolású külkereskedelem aktívuma nem kisebb az előirányzottnál; a rubel elszámolású áruforgalom az államközi megállapodásokkal összhangban lényegében kiegyensúlyozottan alakul; a lakosság fogyasztásának növekedése és a beruházási színvonal nem haladja meg a tervezettet, s a reálbér terv szerinti szintentartása érdekében - a fogyasztói árak tervezett mintegy 5 %-os növekedése mellett - a bérkiáramlás is megfelel az előirányzottnak. Az 1986-os év várható és tényleges fejlődése közötti eltérés mellett történtek további előre nem látható olyan kedvezőtlen fejlemények is, mint a kőolajszármazékok világpiaci árának jelentős csökkenése, az olajtermelő országok importjának mérséklődése, fontos exporttermékeink /pl. búza, a marhahús és a növényolaj/ árának újabb csökkenése, egyes importtermékek /pl. a kávé/ jelentős árnövekedése, a dollár árfolyamának alakulása, a csernobili atomerőmű-baleset ürügyén a Közös Piac által az élelmiszergazdasági termékeinkre májusban érvényesített embargó. E kedvezőtlen változások hatásait felmérve a gazdaságirányitó szervek meghatározták a szükséges gazdaságirányítási feladatokat s egy sor intézkedést hoztak. A kialakult helyzet elemzése alapján úgy kellett döntenünk, hogy következetesebben és szigorúbban rangsorolunk a követelmények és a prioritások között: 1986-ra a külső egyensúlyi helyzet javításának, az életszínvonal megőrzésének és egyúttal az antiinflációs politika megvalósításának biztosítanak elsőbbséget. Ez a rangsorolás a rövid távlatú feladatok újfajta elrendezését igényli, de nem jelenti azt, hogy a többi követelményről lemondtunk volna. E célkitűzések elérése érdekében a kormány olyan pótlólagos intézkedéseket fogadott el, amelyek többsége arra irányul, hogy növelje a vállalati érdekeltséget a tőkés exportban. A pótlólagos ösztönzéshez szükséges többletforrásokat csak a hazai felhasználás más területeiről lehet átcsoportosítani. Az intézkedések másik csoportja a teljesítmények és a személyi jövedelmek alakulása közötti jobb összhang megteremtését szolgálja; a harmadik csoport keretében pedig pl május 1-től 15 %-kal csökkentettük a kőolaj termelői árát, mérsékeltük a költségvetési kiadásokat, s más költségkímélő intézkedéseket léptettünk életbe. Az intézkedések - mivel életbe