MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1986

61. ő. e. 1986. március 26. (121-198. o.) - 1. A központi bizottság 1986. március 18-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 123-126

JECYZfiSOHYy MHlMEIE '^-^ Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága Kaposvár Szigorúan bizalmas! Készült: 2 példányban Ikt.sz.: EB/2/198 6. TÖRÖLVE! A minősítést megszüntette: Dr. Németh József Beosztása: Külagymtojszter által megbízott szakérttj^^T Táj ékoztató az MSZMP Központi Bizottsága 1986. március 1 -árr 2003 MAJ. 0 8 tízeséről ±A FH­Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság üléséről úgy kivánok tájékoztatást adni, ahogy ezt korábban alkalmaztuk és megszoktuk. A Központi Bizottság megállapitotta, hogy legutóbbi ülése óta a legfontosabb nemzetközi esemény a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVTI. kongresszusa volt. Megállapitotta, hogy a magyar pártküldöttség, megbizásának megfelelően részt vett a kongresszuson. A sajtóból ismert a magyar pártküldöttség szovjetunióbeli prog­ramja, Kádár elvtárs kongresszusi felszólalása, és a február 28-án lezajlott Kádár és Gorbacsov elvtárs találkozója, amiről majd néhány gondolatot még elnondok. Megállapitotta a Központi Bizottság, hogy a kongresszus a magyar sajtóban terjedel­mében és tartalmában is megfelelő nyilvánosságot kapott. A kongresszusi beszá­moló átfogó képet adott a Szovjetunió helyzetéről és a tennivalókról, összegezte és továbbfejlesztette a KB 1985. áprilisi ülésének a mondanivalóját. Az SZKP elméletileg megalapozott egységes cselekvési programot tárt a szovjet kommunisták elé, a beszámoló szemléletmódja meghatározta a tanácskozás egész tar­talmát és menetét. A kongresszus figyelmét alapvetően a munkára összpontosította, mentes volt a jelszavaktól, az ünnepléstől, a felesleges külsőségektől, a főtit­kár szerepének túlhangsúlyozásától. A hozzászólásokat a nyiltság, a kritikusság és az önkritikusság jellemezte. A program mellett - amelyet a kongresszus elé terjesztettek - egységes kiállás volt tapasztalható. Úgy értékelte a Központi Bizottság, hogy ez a kongresszus kiemel­kedő eseménye volt annak a változás- és változtatás-sorozatnak, amely 1982 ősze óta a Szovjetunióban az élet különböző területein megindult. Az SZKP vezetői felismerték, hogy elkerülhetetlenné vált a társadalmi, gazdasági fejlődés meggyorsitása. Az 1985-ös áprilisi plénum, valamint a KB politikai be­számolójának kongresszusi fogadtatása, és annak határozattá emelése egyértelművé tette a radikális változások szükségességét, egy olyan politikai irányvonalnak a meghirdetését, amelynek követése az egész tagság kötelességévé vált. A felszólalások a kérdések széles körét különböző aspektusból érintették, ellent­mondások és szélsőséges nézetek nem jutottak kifejezésre. Eltéréseket lehetett a kádermunka felfogásában tapasztalni, mindenekelőtt a pártapparátusi dolgozók és bizonyos köztársasági vezetők részéről, de teljesen egyértelművé vált az egység amikor a kádermunkáról szóló határozatról a szavazás történt. Megállapitotta a KB, hogy az SZKP kongresszusának rendkivül nagy nemzetközi jelen­tősége van. Ez a dokumentum az uj munkastilus hozzájárulásával egy olyan uj po­litikai vezetésnek az alapját vetette meg, amely nemcsak a Szovjetunióra, hanem a szocialista országokra és a nemzetközi politika alakulására is kihatással lehet. Megállapitotta a Központi Bizottság azt is, hogy a szocialista eszmék hitelét és gyakorlatát növelte annak a kimondása, hogy elsietettnek bizonyult a Szovjet­unióban az áttérés meghirdetése a kommunizmus kiterjedt építésére. Ma a Szovjet­unióban a szocialista társadalom magasabb fokon való építése van napirenden. Az SZKP beszámolója rendkivül kritikusan szólt a hetvenes és a nyolcvanas évek társadalmi-gazdasági és káderpolitikai munkájáról. A kongresszus központi kérdés­ként kezelte a gazdaságfejlesztést. Két döntő feltételt hirdetett meg a gazdasági

Next

/
Oldalképek
Tartalom