MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1985

59. ő. e. 1985. május 14. (186-237. o.) - 1. A megyei pártbizottság 1974. június 19-i, a közművelődésről hozott határozata végrehajtásának tapasztalatai és a további feladatok. Jelentés és: 189-209

11 élet kibontakoztatását, az állami fenntartású intézmények társadalmi rendeltetését megvalósitó, főleg tanácsi feladatkörű összehangolás - elsősorban a szövetkezeteknek köszönhetően - több településen jó színvonalú. Megyei viszonylatban viszont nem vált elég széles körűvé, dinamikussá. Azért sem, mert a kulturális irányitás és intézményei felől gyakran csak anyagi kérdésként fogalmazódott meg a feladat. Nem érvényesült eléggé a közös használat, együttes szervezés és tervezés indokolt szempontja, A művelődési érdekeltséget - főleg a nagyobb vállatok - saját kulturális objektumaik kiépitésével valósitották meg; korszerű üzemi oktatási-közművelődési övezeteket hoztak létre. A koordináció gyengéit mutatja, hogy eközben a környező lakótelep úgyszólván ellátatlan maradt, s a kistelepülésekről bejáró dolgozók lakóhelyén leromlott állagú, alkalmatlan intézmények "működtek". Mindez befolyásolta a lakóterületi és üzemi intézményeknek a kelleténél lassabban kibontakozó együttműködését is. A KISZ szervei és alapszervezetei fokozatosan javuló együttműködéssel ösztönzőivé - és részben szervezőivé - váltak az ifjúság közművelődésének. A fiatalok aktiv részvétele által is létesithető, kialakítható objektumok és fórumok kezdeményezése sokszor csupán az óhaj szintjén maradt, a szükséges akcióegység helyett. A mozgalmi életben a kulturális tevékenység szerepe nőtt. A sajátos lehetőségek és feladatok kialakítását, az előremutató útkeresés mellett, gyakran kisérték tartalmatlan, sablonos megoldósok is. Az ifjúsági vezetők szakszerű továbbképzésében, a diákrendezvények szervezésében, a fiatal alkotók támogatásában születtek hatékony eredmények. A Hazafias Népfront megyei bizottsága és aktivistái elsősorban a honismereti és olvasómozgalom fellendítéséből vették ki részüket - a megyei bázisintézmények szakmai hátterére alapozottan. Többször végeztek átfogó elemzéseket a művelődési szempontból is hátrányos rétegek helyzetéről, differenciáltabbá téve ezáltal a megyei értékelő munkát. A kezdeményezések részben az állami teendőket sürgették csak. A kistelepüléseken és a lakótelepeken a közművelődés társadalmi lehetőségeinek kialakítása még szerény eredményeket mutat. > KISZÖV és a MESZ'ÜV, illetve az ipari és a fogyasztási szövetkezetek hagyományosan jó mecénásai voltak az amatőr művészeti mozgalomnak. A közművelődés más területein támogató részvételük változó formájú és hatékonyságú. A termelőszövetkezetek - különböző mórtékben és módon - összességében jelentékeny részt vállaltak a községi közművelődési létesítmények fenntartásából, együttesek támogatásából. A TESZÖV ezirányu orientáló, továbbképző tevékenysége később alakult ki, s szemléletében és gyakorlatában még ma sem tekinthető teljesen kiforrottnak. Az SZMT, illetve a szakszervezetek kulturális hagyományaikhoz képest - összehasonlítva az iparosodott megyékkel -, szerényebb jelenlétről tanúskodnak a művelődésben. Megmutatkozott ez a fenntartásban is - az intézmények kelletténél szűkebb profiljában -, illetve a művelődési mozgalmak támogatásában, mely nem egy esetben gondokhoz vezetett. Eredményes orientáló szervező munkát fejtettek ki az üzemi művelődési bizottságok létrehozásában, segítették az üzemkrónika-irást. A szocialista brigádok kulturális vállalásainak gazdagítása, a formaságok felszámolása, a kádertovábbképzés lassan javult. Az 1974. évi KB-határozat végrehajtásának, a közművelődésre és a művészeti életre hozott megyei párthatározatok megvalósításának összességében jól érzékelhető, irányítási szintenként és szakáganként eltéré-