MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1985

59. ő. e. 1985. május 14. (186-237. o.) - 1. A megyei pártbizottság 1974. június 19-i, a közművelődésről hozott határozata végrehajtásának tapasztalatai és a további feladatok. Jelentés és: 189-209

A közművelődésre és a művészeti életre hozott határozatok megvalósítása jelentős mértékben köszönhető a kulturális intézményekben dolgozó népművelőknek, könyvtárosoknak, muzeológusoknak, levéltárosoknak, pedagógusoknak, alkotóművészeknek, kutatóknak, gazdasági-szervezési és műszaki szakembereknek

. Sokszor nehéz létesítményi feltételek között születtek olyan progressziv törekvések, amelyek országos, sőt nemzetközi elismerést is kiváltottak. A Csiky Gergely Szinház, a megyei levéltár, a megyei könyvtár, a megyei moziüzemi vállalat, a nagyatádi nemzetközi szobrásztelep és képzőművészeti tehetséggondozó tábor, a barcsi nemzetközi fuvószenei tábor, a szennai falumúzeum, több amatőr együttes, honismereti közösség, a megyei művelődési központ népzenei továbbképző iskolája országosan is élvonalba sorolt tevékenységet bontakoztatott ki az elmúlt évtizedben. E teljesítmények és más intézmények eredményei elevenebb kulturális közélethez, gazdagabb közművelődési és művészeti eseményekhez vezettek. Ennek köszönhetően adott otthont a megye nemzetközi szinházi fesztiválnak, több országos tudományos és művészeti találkozónak, kiáLlitásnak, A szakemberek létszáma megduplázódott az elmúlt évtized folyamán. Sok fiatal, képzett szakember került a művészeti intézményekbe, közgyűjteményekbe. A tanitóképző főiskolán megteremtődtek a népművelő és könyvtárképzés speciálkollégiumi feltételei. Ez a fejlődő továbbképző tevékenységgel együtt vezetett ahhoz, hogy a művelődési otthonokban és a könyvtárakban, a megnövekedett létszám következtében, a képesítettek aránya igen szerényen javult. E gond végigkísérte az elmúlt évtizedet; mérséklését nehezitette az erőteljes fluktuáció, amely jelentős mértékben az élet- és munkakörülményekből fakadt. A közművelődésben és a művészeti intézményekben dolgozók jövedelmi viszonyai differenciáltak. Általában is érvényes, hogy nagyobb anyagi megbecsülést érdemelnének, különösen az alacsony keresetű népművelők és közgyűjteményi dolgozók. Bár az erkölcsi megbecsülés központi és megyei lehetőségei javultak, az ösztönzés formái azonban nem elég sokrétűek. Az e területen dolgozók közéleti érdeklődése jelentékeny, részvételi lehetőségeik azonban eltérőek. A szakmai továbbképzéssel együtt ideológiai-politikai felkészítésük nagyobb figyelmet érdemel. Esetenként a felszines szakmai megoldásokkal párhuzamosan zavaros nézetekkel, megalapozatlan véleményekkel is találkozhatunk körükben. Tisztánlátásukat, aktivitásukat jelentékenyen növelné, ha a helyi vezetés nagyobb együttműködésre törekedne e szakemberekkel. III. A közművelődési alapellátás fontos területét jelentették a művelődési otthonok és a művelődési mozgalmak. Az intézmények kihasználtsága elsősorban ott javult, ahol a különböző szolgáltatások kiszélesítésére törekedtek, /Pl: programellátás Siófokon, kreativ formák Marcaliban, szakkörök Lobodon, közéleti fórumok a Kaposvári Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban stb./ A hálózatban nagyok az eltérések, nem eléggé kiegyenlített a munka. A sikertelen kezdeményezések mögött gyakran tapasztalható a helyi igények és sajátosságok felszines ismerete, a szakmai felkészületlenség, A megyei