MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1985

59. ő. e. 1985. május 14. (186-237. o.) - 1. A megyei pártbizottság 1974. június 19-i, a közművelődésről hozott határozata végrehajtásának tapasztalatai és a további feladatok. Jelentés és: 189-209

Az elmúlt évtizedben növekedett a lakosság szabadideje. Az ötnapos munkahétre áttérés korántsem vezetett automatikusan intenzivebb kulturálódáshoz, A közművelődési dolgozók anyagi és szakmai ösztönzése sem volt olyan, amely vonzóbb programkínálathoz, alkalmazkodóbb rendezvénytípusokhoz és nyitvatartáshoz vezetett volna. A gazdagodó kulturális arculat, a differenciálódó szolgáltatások tehát hatással voltak a megye lakosságára, jóllehet rétegenként és főleg településenként eltérő módon. Az általánossá vált rádió és televizió mellett növekedett a napilapok és folyóiratok olvasottsága. A televizió szerepe a lakosság széles rétegeinek szórakoztatásában, művelődésében kiemelkedő, olykor kizárólagos. Műsoraira növekvő érzékenységgel reagálnak, A közművelődési intézmények ezt is fokozatosan igyekeztek figyelembe venni értékközvetítő, ismeretbővitő fórumok szervezésével. Ugyancsak nőtt a könyvesbolti és bizományosi forgalom, annak ellenére, hogy korszerű könyvkereskedelmi hálózatról ma sem beszélhetünk a megyében. II. Tovább fejlődött a kulturális intézményrendszer létesítményi kiépítettsége, tárgyi-technikai felszereltsége. Az érdemi gyarapodás szinte kivétel nélkül a központi, megyei és helyi erőösszpontositás árán valósult meg; sokszor jelentékeny társadalmi munkával is. A községi könyvtárak, klubkönyvtárak, művelődési házak esetében olykor szinte kizárólagosak voltak a csupán helyi erőből megvalósuló fejlesztések, bovitósek, korszerűsítések. Ezek elmulasztása másutt elvezetett - a tényleges, objektív nehézségekkel együtt - a hálózati foghijakhoz, korszerűtlen, leromlott intézményi állapotokhoz. Többek között a siófoki kulturális központ és felujitott szabadtéri szinpad; a nagyatádi szobrásztelep, a szennai falumúzeum, a TIT megyei csillagvizsgáló állomása, a kaposvári ifjúsági és úttörő művelődési központ, a balatonföldvári fedett kertmozi, a kaposvári mozimuzeum, a szántódi idegenforgalmi és kulturális központ, a marcali művelődési központ korszerűsítése, a különböző léptékű és jellegű "fémjelzői" az évtized közművelődési és művészeti beruházásainak. A legdinamikusabban - főleg a hetvenes évek második felétől - a megye muzeumhálózata fejlődött. A helyi tanácsok ebből erőteljesen kivették részüket, és a megyei múzeumigazgatóság mellett jelentékeny létesitő volt a SIOTOUR. A felújítások és extenziv fejlesztések következtében ez az intézményrendszer minden korábbi időszakot felülmúlóan gazdagodott, s a hálózatfejlesztés ma is tart. Kialakult a helytörténeti, néprajzi, az irodalomtörténeti, a művészettörténeti, a gazdaságtörténeti bemutatóhelyek rendszere, /A barcsi Dráva huzeum, a Rippl-Rónai, Bernáth Aurél, Martyn Ferenc emlékmuzeumok és gyűjtemények, Szenna, Karád, Zamárdi, Buzsák néprajzi gyűjteményei, a somogyvári történelmi emlékhely stb./ A balatoni kertmozihálózat teljesebbé tételével, a megyei filmszínházak korszerűsítésével ugyancsak dinamikus fejlesztést valósitott meg - saját lehetőségeiből a megyei moziüzemi vállalat is.