MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1985

59. ő. e. 1985. május 14. (186-237. o.) - 1. A megyei pártbizottság 1974. június 19-i, a közművelődésről hozott határozata végrehajtásának tapasztalatai és a további feladatok. Jelentés és: 189-209

régi együttes megújulását hozta magával - főleg a falvakban, több generáció képviselőit tömöritve - és uj együttesek megalakítását is, főként a városokban. A fellendülő klubmozgalom és honismeret a résztvevő kör szélesedését jelentette és azt eredményezte a kertbarát, a közéleti-ismeretterjesztési, és más szabadidős formák iránti ujabb keletű igény, majd a kistelepüléseken - országosan is elsőként - megjelenő kulturális egyesületek szerveződése. /Balatonszabadi-Siómaros, Pogányszentpéter stb./ Növekvő körről tanúskodik a kulturális szolgáltatásokat - szinház, mozi, könyvtár, múzeum és kiállitás - igénylők száma. Nagyobb az érdeklődés a tartalmas, változatos szórakoztatás iránt, melynek az intézmények ma még csak részben tudnak megfelelni. Közrejátszik ebben a központi programválaszték kelleténél szűkösebb kinálata is. Az elmúlt évtized második felétől, a Drávától a Balatonig terjedő nyári programellátás rendszere az idegenforgalom és közművelődés újszerű lehetőségeiről tanúskodik. Ezek kihasználásában további tartalékok is vannak. A megyei művelődési központ és néhány művelődési ház kezdeményezésére bevált a szinházbusz-akció, javult a kistelepüléseken szervezett programok látogatottsága. Ugyancsak jó kezdeményezés a TESZÖV-bérlet. A hagyományápolás sajátos szinfoltjai a nemzetiségi együttesek /Délszláv Dráva, Szulok, Ecseny stb./ Delentékenyebbé vált az ifjúság részvétele és szervezettebb lett a nyugdíjas korosztály bekapcsolódása, A legkevésbé a dolgozó középnemzedék körében sikerült előre lépni. A fizikai dolgozók részvételi aránya - főleg a nők, a betanitott munkások és a mezőgazdaságban dolgozók köréből - nem a kivánt mértékű. Az értelmiség közművelődési részvétele fő tendenciáiban megegyezik a korábbi időszakkal, bár a lehetőségek-az értelmiség arányának növekedésével-jóval nagyobbak. A növekvő létszámú főhivatású közművelődési szakemberekkel együttműködve ma is a pedagógusok a fő letéteményesei e munkának. Az egészségügyi és agrárértelmiség aktivitása fokozódott. A közgazdasági, műszaki és jogász rétegek szakmai összefogása javult; bekapcsolódásuk a szélesebb közművelődésbe - esetlegesebb. Ezek az eltérő intenzitású tendenciák nem önmagukban érvényesültek. Elsősorban a településviszonyok játszottak közre a művelődési hátrányok konzerválódásában, fokozódásában. A kistelepülések egy részében sikerült csupán biztató eredményeket elérni, nagyobb részükben a lehetőségek nem javultak, sőt korábbi formák - személyi feltételek hiányában is - elsorvadtak. Növekedett az ingázó népesség aránya, közművelődési részvételük igen nehezen szervezhető, érdemi előrelépés nem született. Davultak a művelődési lehetőségek Nagyatád, Barcs és Marcali lakótelepein /itt a városközponti intézmények sincsenek távol/, viszont a legdinamikusabban növekvő Kaposváron változatlanul kedvezőtlenek a feltételek. Ezek a hátrányok csak fokozták - főleg a fizikai dolgozók egyes rétegei körében - a közművelődés iránti érdektelenséget, amelyet az alacsony költségvetésű intézmények szegényes, s olykor az igényeket sem eléggé ismerő programajánlata nem tudott ellensúlyozni.