MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1984

57. ő. e. 1984. május 30. (72-126. o.) - 1. A központi bizottság 1984. április 17-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 74-81

^f Ettől a határozattól - ugy véli a Központi Bizottság -, hogy a kormányzati szervek és a tanácsok önállósága tovább fog növeked­ni és bővülni, és egy sor olyan eddig fennálló gátló körülmény kiküszöbölődik, amely a gazdaság fejlődését gátolta. A megvaló­sulást abban is látja, hogy tulajdonképpen nyilván ki fog ala­kulni egy vállalkozó tipusu gazdasági vezetés, amely Jobban tud élni és fokozottabban is fog élni azzal a nagyobb önállósággal, amelyet tulajdonképpen e határozat atán a vállalatok kapnak. A megvalósitas ütemet ugy látja, hogy 1985-jben egy koncentrált lépéssorozat fog bekövetkezni egy sor kérdésben, a többi kérdés gyakorlati megvalósítása viszont folyamatosan, ahogy a gazdasá­gi és a politikai helyzet alakul, ugy nyer a gyakorlatban megva­lósítást. Nyilván fölmerülhet a Tisztelt Pártbizottságban, hogy mi jellemezte a Központi Bizottság ülését most már a beszámolót, a határozat-tervezetet és a vitát is figyelembe véve. Egy-két gondolatot erről is. Megítélésem szerint rendkivül élénk, felelősségteljes és alkotó vita bontakozott ki az ülésen. Az előterjesztéssel való teljes azonosulás jellemezte. Az előkészités időszakában a viták külön­böző módon gyürüződtek, itt a KB-ülésen az előterjesztéssel való teljes azonosulásnak a képe bontakozott ki és ezt a szavazás egyértelműen bizönyitotta is. Szinte minden fölszólaló a végre­hajtás felelősségét és ebben való résztvállalást hangsúlyozta és vállalta. Egyes részterületeknek az időbeni megvalósulását kérték előbbre hozni. Ezért is született meg az az általános állásfog­lalás, hogy 1985-ben koncentrált lépes szülessen. Egyértelműen jellemezte az ülést a szabályozó rendszer korszerűsödése és kor­szerűsítésének a szükségessége mindenekelőtt olyan vonatkozásban, hogy vegye figyelembe a magyar népgazdaság helyzetét, a fejlesz­tés és az elképzelés lehetőségeit. Végül: tulajdonképpen a célokkal való azonosulás JelDanezte az ülést, és hogy azok a viták, amelyek az előkészités időszakában rendkivül nagy hullámokat vertek föl, ezeknek a vitáknak még a szele se jött be erre az ülésre. Külön szinfoltja volt a KB ülésének Kádár elvtársnak a fölszóla­lása. Milyen gondolatokat emelt ki itt Kádár elvtárs a fölszóla­lásában? Mindenekelőtt nagyon politikusán és egyszerű nyelven szólt a reform lényeges vonásairól. összehasonlította az 1968-ast és a mostani Központi Bizottság ele terjesztett anyagot. Egyér­telműen kihangsúlyozta és aláhúzta: hogy továbbfejlesztésről van szó, nem u^ gazdasági reformról. Kádár elvtárs rendkivül szenvedélyesen bizönyitotta, hogy tulaj­donképpen a gazdaságirányítási rendszert minden kommunista és minden pártonkívüli ugy fogja föl, hogy ez csak eszköz a fel­adatok végrehajtásához. És ne egy mágikus erőt tulajdonítsanak ennek a határozatnak. Egyértelműen kihangsúlyozta, hogy ö ugy látja, hogy a magyar népgazdaságban mi sajnos nem tanultunk meg igazán még gazdálkodni és nem helyeztük mindenek elé a minőséget, amely ma a kapitalista világ gazdálkodásában, a szocialista orszá­gok gazdálkodásában elsőrendű követelmény. Szólt a magyar bérpo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom