MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1984
57. ő. e. 1984. május 30. (72-126. o.) - 1. A központi bizottság 1984. április 17-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 74-81
-M : ~ 4 Az első, és a legfontosabbnak tartja a Központi Bizottság, hogy a szocialista erők és a szocialista országok összefogását politikai, gazdasági és társadalmi téren tovább kell növelni. Minden olyan rest, amely ezt az elképzelést és ezt a politikai célkitűzést vagy ezt a gyakorlatot csökkenti, azt száműzni kell. Alapvető a párt és a kormány külpolitikai tevékenységében, hogy még további sokoldalúbb együttműködésre törekszik a szocialista országokkal. Egyértelműbben egyeztetni kivanja külpolitikai törekvéseit és lépéseit. Külpolitikai téren a párt és a kormány továbbra is egyértelműen kövesse a párbeszéd fenntartásának a gyakorlatát és minden egyes helyzetet használjon ki a párbeszéd fenntartására, illetve kiszélesítésére. Mindenekelőtt a fő hangsúlyt a szovjet és a magyar kapcsolatok politikai és gazdasági fejlesztésére kell helyezni. Számtalan kérdésben eddig is és a jövőben is magas szintű találkozásokra kerül sor, amelyek hivatva lesznek ezt az elvet a gyakorlatba átültetni. Fő hangsúly továbbá a szocialista országok első számú vezetőivel történő találkozás, tapasztalatok átvétele, átadása és a szükséges párbeszédben az egység kialakítása. Végül a Központi Bizottságnak meggyőződése: hogy a szocialista társadalom erői képesek ezt a negativ tendenciát megfordítani, vagy legalábbis mérsékelni, a párbeszéd fenntartásával olyan helyzet alakuljon ki a világpolitikában, amely a békés alkotó munka lehetőségét magában hordja és biztosítja. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről a határozat után több irás, nyilatkozat, politikai akadémiai előadás elhangzott, ezért nem kívánom részletesen ismertetni a határozatot. Szeretnék egy-két gondolatban szólni arról, hogy milyen előkészl tő munka előzte meg ezt a határozatot. A Központi Bizottság szólt arról, hogy tulajdonképpen az 1968-as f azdaságirányitási reform jelentós intézkedés volt a magyar nép létében. Alapvető lényege ennek az intézkedésnek az volt, hogy közgazdasági módszerekkel történő tervszerű gazdaságirányításra térben át a magyar népgazdaság. Ez a reform nemcsak kedvező gazdasági, de hasonló társadalmi és politikai hatást is elért a magyar népgazdaságban és a Magyar Népköztársaságban. Megállapította, hogy az elmúlt 16 év megbízható tapasztalatokat adott a gazdaságirányítás működéséről, továbbfejlesztésének szükségességéről, es lehetőségerői. Megállapította azt is, hogy a megfogalmazott koncepciók összességében helyesnek bizonyultak, pár dolognak azonban, amely ebben a határozatban /mármint a »68-asban/ megfogalmazódott, sajnos a magyar népgazdaság, a magyar irányítás nem tudott érvényt szerezni.
