MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1984

57. ő. e. 1984. február 29. (2-71. o.) - 1. A szakszervezeti mozgalom helyzete és pártirányításának tapasztalatai a megyében, valamint a további feladatok a központi bizottság 1983. október 12-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-12

:i ^z:© ./"*} r A megye szakszervezeti mozgalma összességében érvényesítette a gazdasági feladatok jó segítése és az érdekvédelem egységét. Alapvető feladatuknak tekintették Somogy megye gazdasági erejének növelését. Gazdálkodást, termelést segítő munkájukban nagy hangsúlyt helyeztek az emberi tényezőkre, a mozgalmi eszközök fejlesztésére, a termelési agitáció eredményességére. Jelentős segítséget nyújtottak a dinamikus, az országos ütemet meghaladó ipari termelési és fejlesztési programok megvalósításához, a termelés eredményesebbé tételéhez. Sokat tettek azért, hogy a dolgozók felismerjék a nehezebb gazdasági körülményekhez, az intenzív gazdasági fejlődési szakaszt jellemző uj termelési módszerekhez igazodó követelményeket és az annak megfelelő cselekvést. A tagság, a tisztségviselők arra törekedtek, hogy mozgalmi munkájuk fejlesztésével, sajátos módszereikkel még jobban segíthessék a gazdasági feladatok teljesítését. Elfogadják és támogatják a népgazdasági egyensúly megteremtésére, a korszerű termékszerkezet kialakítására, a jobb minőség és az exportképesség javítására, az anyaggal, energiával és munkaerővel való ésszerű gazdálkodásra vonatkozó követelményeket. Ugyanakkor élesen és szenvedélyesen teszik szóvá e célok megvalósítását szolgáló feltételek hiányát; a szervezetlenséget, anyaghiányt, fegyelmezetlenséget; észrevételeik, javaslataik figyelmen kívül hagyását. Ezek egy része objektív, de a helyi gátló tényezők huzamosabb ideig tartó megoldatlansága elkedvetleníti a dolgozókat és közönyhöz vezet. Ebből eredően tapasztalható passzivitás, érdektelenség a bizalmi testület ülésein és egyéb fórumokon a termeléssel, gazdálkodással összefüggő napirendeknél. Gyakran csak az elosztási kérdéseket kiséri figyelem, és elhangzanak megalapozatlan követelések is. Az ilyen helyzetek kialakulása összefügg a szakszervezetek és a gazdasági vezetés munkájának gyengeségeivel is. A szakszervezeti szervek elismerésre méltóan támogatják a szocialista munkaverseny- és termelési mozgalmakat

, a közösségi célokat szolgáló kommunista műszakokat. Ugyanakkor - a gazdasági vezetéssel együtt - nem alkalmazkodtak megfelelően a nehezebb viszonyokhoz, a mérsékelt gazdasági növekedéshez, a változó feltételekhez, A szocialista brigádok számára az uj feladatok megfogalmazásában még nem történt lényeges fordulat. A visszahúzó tényezők közt szerepel: a munkaverseny-célok és —feltételek kimunkálásának hiányai; az irányításban, értékelésben és az ösztönzésben meglévő fogyatékosságok; a dolgozók kezdeményezéseinek hiánya, illetve fel nem karolása; a formalizmus és helyenként a mozgalom lebecsülése a gazdasági vezetők részéről, valamint az ujitó mozgalommal való nem kellő törődés. A munkahelyi demokrácia érvényesülésében és fejlődésében meghatározó volt a szakszervezetek szerepe is. A szervezet belső demokratizmusának működése, tapasztalata, a dolgozók döntő többségét átfogó testületi és fórumrendszere, törvényekben biztosított jog- és hatásköre teszi erre alkalmassá. Megyénk szakszervezeti szervei felelősséggel és hozzáértéssel látták el ezzel kapcsolatos feladataikat, a fejlődés azonban nem volt egyenletes. Nem