MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1984

57. ő. e. 1984. február 29. (2-71. o.) - 1. A szakszervezeti mozgalom helyzete és pártirányításának tapasztalatai a megyében, valamint a további feladatok a központi bizottság 1983. október 12-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-12 - Szóbeli kiegészítés: 20-29

12 33 n 4é> A nehézségek ellenére, a szakszervezeti munkavégzés során kiemeli a So­mogy megyei SZMT Munkavédelmi Osztályának az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében kifejtett tevékenységét; a MÁV vontatási terüle­tén, a süllyesztő és emelőberendezések felett a röptető elkészítését, valamint a motorjavító műhely felújításában kifejtett tevékenységüket. Ezen munkák megvalósítása elsősorban nekik volt köszönhető, s nem a szak­mai területen dolgozó munkavédelmi aktiváknak. A szakszervezetek igen fontos feladata a társadalombiztosítás, az érdek­védelem, az érdekképviselet, mely a dolgozókról való gondoskodás számos feladatát foglalja magába. Hazánkban mintegy kétmillió egyszázezer nyug­díjas él és a jelen időszakban is számottevő azoknak a nyugdijasoknak a száma, akik 1.800 - 1.900 forint havi nyugdíjjal rendelkeznek. Az idős­koruakról való gondoskodás társadalmunk életszínvonal politikájának szer­ves része. Vajon a róluk való gondoskodás területén az üzemek, válla­latok és a szakszervezet megtesz-e, vagy megtettünk-e mindent annak érde­kében, hogy könnyítsünk a rászorultak helyzetén. A szép szavakat és tartal­mas beszédeket tettekben kellene megvalósítani. A szakszervezeti munka szines, sokrétű és tetteinkkel, cselekedeteink­kel mindennap vizsgázunk, mely kihatással van egész társadalmunkra. A politikai munkának pedig ebben van minden szépsége, hogy mindent meg­teszünk embertársaink boldogulása érdekében még akkor is, ha sok esetben köszönetet sem kapunk érte. Tóth Zoltán elvtárs , az ÉDOSZ megyei titkára: A megyei pártbizottság elé került jelentés és állásfoglalástervezet, vala­mint Tanai elvtárs szóbeli kiegészítője jól tükrözi Somogy megye szak­szervezeti mozgalmának helyzetét, a mozgalomban végzett munkát. Az állás­foglalás-tervezet határozott elvi útmutatást ad a megyei, a városi, a közbeeső pártbizottságoknak, az alapszervezeteknek a szakszervezetben dolgozó kommunisták számára. A dokumentum ilyen következetes végigvitele tisztázza a párt szakszervezeti politikájának egységes értelmezését. A gondok, mint ahogy a jelentés is megállapítja, főleg a vállalati, irtéz­ményi élet terén, az üzemi munkahelyi demokrácia, a szakszervezeti jog­és hatáskör, a szakszervezet önállóságának értelmezése különböző társa­dalompolitikai határozatok gondozása, értelmezése terén jelentkezik. Az üzemi demokrácia elvi és gyakorlati egységének, összhangjának bizto­sításában jelentkező gondokról és a gazdasági feladatok megoldását segí­tő, a szocialista munkaversennyel való konkrétabb foglalkozás gondjai­ról szól. A jelentés megállapításaival alapjaiban egyetért, inkább a megiőző gon­dokban szeretné a segítséget kérni az irányító pártszervektől, az üzemi munkahelyi demokrácia elvi és gyakorlati értelmezésében, megvalósításában. Az 1049/1982. MT-SZOT együttes határozat alapján elkészült szabályozások jól tükrözik a vállalatok, intézmények helyi sajátosságait, alapjaiban megszüntették az átfedéseket. Gondok vannak azonban még a tervező munká­ban való szakszervezeti részvétellel, amiben neki^is következetesebben kell közreműködni - különösen szociálpolitika tervezésében. Helyenként még ma is előfordul, hogy a bizalmi testület elé kerülő középtávú és éves vállalati gazdasági szociálpolitikai tervet akkor viszik a bizalmi tes­tület elé, amikor ezek már megváltoztathatatlanok, vagy ha az élet szük­ségessé tette az évközi változást nem viszik vissza az elé a testület elé, melynek hatáskörébe tartozik véleményezésre, vagy egyetértésre. A dolgo­zók élet- és munkakörülményeit meghatározó, a végrehajtásról szóló igaz­gatói beszámolóknak egyes területeken,mint a szociálpolitikai terv, kol­lektiv szerződés, még felületesen tesznek eleget. Még sűrűn előfordul, hogy a szakszervezeti jogokat, önállóságot nem tartják tiszteletben. Pl. alapbérmegállapitásnál és bérfejlesztésnél, jutalmazásnál. Ahol a bi­zalmiaknak egyetértési joguk van, a vezetői döntést csak aláiratják a

Next

/
Oldalképek
Tartalom