MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1984

57. ő. e. 1984. február 29. (2-71. o.) - 1. A szakszervezeti mozgalom helyzete és pártirányításának tapasztalatai a megyében, valamint a további feladatok a központi bizottság 1983. október 12-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-12 - Szóbeli kiegészítés: 20-29

Felvetődött, melyik SZB élt vétójogával? Az egyik párttitkár erre rögtön reagált: "Azt szeretném én látni, hogy a tudtom nélkül vétót emeljenek." Előfordult, a szakszervezeti tisztségviselők számába nem számolták bele a bizalmiakat, még az SZB-titkárok sem - mondván, hogy azok "csak bizalmiak". Nem kell hangsúlyozni külön a bizalmiak szerepét. A beszélgetés során az a vélemény alakult ki, hogy az első számú vezetők többsége - segiti a szakszervezetek munkáját, a vezetői munka szerves részének tekinti, ismerik a határozatokat. De a középszintű vezetők nagy részéről ez nem mondható el. Pl. a művezető azért sértődött meg, hogy milyen alapon kérdezik meg a bizalmit az ő béremeléséről. Nem ismerik a jog- és hatáskört. A volt Marcali járás területén is a kisüzemi, a leányvállalati, a gyáregységi rendszer a jellemző. Ennek jellemzője az önállóság, és az önállótlanság ötvözete. Ezek esetében a jeüailegi fórumrendszer idővel, emberrel nem takarékoskodik. Pl. Tapsony Medicor, egy-egy döntés előtt 500-600 ember mozdul és szavaz, de nagyon sok esetben nem tud beleszólni az érdemi dolgokba, hiszen nem láthatja át a nagyvállalat tevékenységét. A véleményük szerint ez a rendszer így csak "szavazógép" szerepét tölti be. A tanácskozás résztvevői elmondták, hogy nagyon sok esetben nem érdemi területen használják fel a szakszervezetet. Csak a mozgósitó szerepkört bízzák rá, pedig értelmes célokra megmozdulnak a dolgozók. Pl. Mechanikai Művek - egy vakon született gyermek megsegítésére - 130.000.- Ft. Brigádmozgalom, a szocialista versenymozgalom területén sokan úgy nyilvánítottak véleményt, hogy ezen a területen nagyon magára hagyták a szakszervezetet. Az értékelésben még mindig van statisztikai szemlélet. Pl. a központ előírja, hogy 5 brigádot lehet elismerni, holott 9 jól dolgozó brigád van. A Bföldvári ÁG párttitkára mondta, a vezető legyen tükörképe az adott területen folyó munkának, még a birágdmozgalomnak is. Legyen bent a megítélésben, hogy mit tett a brigádmozgalomért. Többen felvetették, hogy miért nem követi a szakszervezet felépítése a pártszervezetekét. Pl. Fonyód MÁV 210 fő, egy főbizalmi milyen mértékben tud beleszólni az alapok felhasználásába.Szakmaközi bizottságok újjászervezése, új szint vitt a mozgalomba, bár a koordináció területén nem sikerült lényegesen előrelépni, de a sport, kultúra területén nagy előrelépés történt, jó példa Fonyód szakmaközi bizottság, sportrendezvényt nélkülük rendezni szinte elképzelhetetlen. Fő problémát alapszervezeti szinten látják, az együttműködés, az elvi irányítást itt kell hatékonyabbá tenni. Az e témát tárgyaló taggyűlésekre meg kell hivni a szakszervezeti vezetőket - és az igazi- partneri kapcsolatot itt kell megteremteni. E munka presztizsét a jogok kölcsönös tiszteletben tartásával, a kölcsönös képviseletekkel, egymás rendezvényein való részvétellel elő kell segíteni. Át kell tekinteni a pártmegbizatások teljesítését is. A szakszervezetben dolgozó kommunisták tevékenységét, mint tükörkép mutatja, hol tartunk mit kell tennünk. És ha midnannyian egy és ugyanazt látjuk, akkor a végrehajtás is könnyebb és sikeresebb. Széchenyi Zoltán elvtárs

, a megyei pártbizottság tagja, MÁV nyugdíjasa: A szocializmust épiítő társadalmunk - nehézségeink ellenére is - az élet minden területén fejlődik, mellyel a szakszervezeti munka összefügg. Hogy a szervezet a gazdasági fejlődéssel haladni tudjon, az élet megkövetelte, hogy a párt és a kormány növelje a szakszervezetek jog- és hatáskörét. Az MT és SZOT a 12/1976. (V.27.) sz. rendelettel tovább fejlesztette a bizalmiak jog és hatáskörét és egyben a tisztségviselők védelmét is. A határozat nagymértékben növelte a szakszervezetek, vezető testületek jelentőségét, a központi határozatokat önállóbban kell a helyszinen