MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1984
57. ő. e. 1984. február 29. (2-71. o.)
- 2 - ^ I. A szakszervezeti mozgalom helyzete, pártirányításának tapasztalatai a megyében és a további feladatok a Központi Bizottság 1983. október 12-i állásfoglalása alapján Előadó: Tanai Imre elvtárs, megyei titkár A szóbeli kiegészítő a jegyzőkönyvhöz mellékelve! Kérdés, észrevétel nem volt. Hozzászólások: Czingalek Lajos elvtárs , a megyei pártbizottság tagja,a Csepel Muyek Egyedi Gépgyár csoportvezetője: A szakszervezeti mozgalom helyzete, párirányításának feladatai, tapasztalatai, olyan időszakban kerül megtárgyalásra, amikor a vállalatok életében rendkívül nehéz gazdasági és piaci körülményekkel kell megbirkózni. A pártszervezeteknek a jövőben még nagyobb segítséget kell adni a szakszervezeti mozgalomnak az önállóságuk és felelősségük fokozásához. Mai gazdasági körülmények megkövetelik, hogy a szakszervezetek rendszeres és tartalmas szervezeti életükkel nevelőmunkájuk javításával érjék el, hogy befolyásuk tovább nőjön a dolgozók körében. A szakszervezeteknek igen nagy feladatokat kell vállalni a népgazdaság céljainak megvalósításában és a célok elfogadtatásáért. Hatékonyan mozgósítani kell a feladatok végrehajtására a dolgozók széles tömegeit. A szakszervezetek javuló tömegpolitikai munkájukkal meg kell, hogy értessék a tagsággal, hogy az elosztási javak mennyisége szorosan összefügg a termelés növekedésével, a végzett munka értékével. Nagyobb hangsúlyt helyezzenek a munka szerinti elosztás elfogadtatására. A Minisztertanács és a SZOT közös határozatával kiszélesítette az üzemi és a munkahelyi demokrácia lehetőségeit. Ugyanakkor a lehetőségekkel együtt növelte a tisztségviselők felelősségét. Vajon a kialakított fórumrendszerek betöltik -e szerepüket? A hangsúlyt arra kell fordítani, hogy propagandával, agitációval, ismeretanyag továbbadásával fel is tudják készíteni dolgozóikat tisztségviselőiket ezen fórumok eredményesebbé tételére. Bátran, őszintén és tárgyilagosan, a jobbítás érdekében vetik fel dolgozóik az esetleges gondokat. Vagy éppen javaslataikat kívánják közreadni. Egy bizalminak nem csupán azért, mert jogokat kapott bizonyos kérdésekben kell felkészültnek lennie, hanem azért is mert a bizalminak kötelezettségei is megjelentek. Első és legfontosabb kötelezettségnek tartja a személyes példamutatást, a rátermettséget és nem utolsó sorban azt, hogy érzelmileg is azonosuljon a mozgalmi tevékenységével. Meggyőződése, hogy nem minden bizalmi felel meg ezeknek a kritériumoknak. Az pedig a feladatunk, hogy alkalmassá tegyük őket az érdekek képviseletére. Ennek egyik módja a tisztségviselők rendszeres képzése. Pártszervezeteknek pedig hatékonyabb munkát kell vállalni a szakszervezetben dolgozó kommunisták következetesebb, rendszeresebb számonkérésben. Fiatal gyárukban olyan bizalmiak nőttek fel, olyanokat választott a tagság, akik sokkal többre alkalmasak mint a bélyegárusitás. Többségük jó kapcsolatot tud kialakítani a gazdasági vezetőkkel. Megfelelően képviselik csoportjuk érdekeit. Ugyanakkor ma már bátran olyat is tud mondani, hogy ez a kérés nem jogos és ő azt nem is támogatja. Nagy dolog az, hogy egy bizalmi meggyőződéssel a közvetlen munkatársainak esetleges jogtalan igényeit vissza tudja úgy utasítani, hogy azt tőle el is fogadják.
