MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1984

57. ő. e. 1984. augusztus 29. (127-181. o.) - 1. A központi bizottság 1984. június 26-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 129-136

. . . €f A bécsi tárgyalásokról a Központi Bizottság megállapította, hogy a fegyverzetkorlátozások tárgyalásai sajnos nem voltak eredményesek, és az elkövetkezendő években sem várható ezen a területen eredmény. Számos javaslat, módositó inditvány a szocialista országok részéről elhangzott, erre érdemi választ a tárgyalások során nem kaptak. Ugy értékelte a Központi Bizottság, hogy a jelenlegi iraki-iráni háború veszélyes lépésként értékelendő, mivel valószinü, hogy ez a háború kiszélesítéséhez fog vezetni, ugyanis olyan eszközök szerepelnek mind a két ország arzenáljában, amely esetleg ezt a konfliktust kiszélesítheti, vagy esetleg a konfliktust olyan irányba fejlesztheti, hogy más országok is akarva, akaratlanul belesodródnak ebbe a háborúba. Szólt a Központi Bizottság, hogy a magyar párt és kormány az elmúlt Központi Bizottsági ülés óta mit is tett külpolitikai téren. Megállapíitotta, hogy folytatódott a párt és a kormány aktiv külpolitikai tevékenysége, azoknak az alapelveknek a szellemében, amelyet a magyar párt és a kormány korábban egyértelműen megfogalmazott, s alkalmazott. Alapvetőnek és meghatározónak tartja a KGST csúcsértekezletén hozott határozatokat. Megállapította, hogy ez az állásfoglalás a magyar párt, a magyar közvélemény, és általában a szocialista országok közvéleményében jó fogadtatásra talált. A külügyminiszteri tanácskozás és találkozó egyértelműen bizonyította azt az elvi egyetértést, és gyakorlatot, amelyet a külpolitikában a szocialista országoknak alkalmazni kell. Megemlítette a Központi Bizottság beszámolója, hogy a kétoldalú találkozó, amely Kádár és Csernyenkó elvtárs között zajlott le,nagymértékben segitette a kölcsönös kérdések megértését, és ez a találkozó egyértelműen bizonyitja a szovjet-magyar viszony jó irányba történő fejlődését. Megállapította a Központi Bizottság, hogy az a külpolitikai tevékenység, amelyet a magyar párt és kormány folytat, egyértelműen előrevivő, az előrehaladást, és azokat az alapelveket szolgálja, amelyek a korábbi kongresszusokon, központi bizottsági, s politikai bizottsági üléseken megfogalmazódtak. A másik napirenddel kapcsolatban Havasi elvtárs beszámolója két témával foglalkozott; a KGST júniusi magasszintü találkozásával és az első félév gazdasági eredményeivel. Bevezetőjében a belpolitikai életünkről egy rövid tájékoztatást adott. Megállapította, hogy a Magyar Népköztársaságra a stabilitás a jellemző, kiegyensúlyozottság tapasztalható, az ügyek, a politikai és a gazdasági témák is céljainknak megfelelően történnek. Aláhúzta és kihangsúlyozta, hogy igy van ez még akkor is, ha a külső és a belső nehézségek egy sor kérdésben komolyabb akadályokat gördítettek az előrehaladásunk elé. Kihangsúlyozta Havasi elvtárs, hogy a társadalmi méretű erőfeszités, amelyet az emberek a Magyar Népköztársaságban tesznek, elismerésre méltóak. Figyelemreméltóan reagált a magyar közvélemény az egyre nehezedő külpolitikai kérdésekre és ezek megoldására, a követendő útra. Külön figyelmet érdeme az is, ahogy a magyar közvélemény az olimpia kérdésében hozott határozatra reagált. Megállapította, hogy a jelenlegi külső helyzet és ennek folytán belső gazdasági helyzetünk, a belső ellenzékieskedő erőknek bizonyos értelemben kedvez. Annak, hogy ez igy alakulhatott ki, mindenekelőtt a nyílt, őszinte szó, a szó és a tett egysége, és a kölcsönös bizalom az alapja, amelyet a párt az elkövetkezendő években is egyértelműen folytatni kivan. Belpolitikai helyzetünk értékelésénél Havasi elvtárs fölvetette, több oldalról tapasztalható, hogy a nehezebb évek sok ember részéről bizonyos "keményebb kéz" politika gyakorlati megvalósítását sürgetik. Hangsúlyozta és kérte a Központi Bizottságot, hogy a jelenlegi kül- és belpolitikai, gazdasági helyzetünk se engedje meg azt, hogy a kemény