MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1983

54. ő. e. 1983. február 16. (2-105. o.) - 1. Az állami oktatás helyzete, javaslat az időszerű és a távlati feladatokra a központi bizottság 1982. április 7-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-23 - Szóbeli kiegészítés: 31-43

5 Nem érzik a felvétellel járó kötelezettséget, a gyermekükért érzett felelősségük ebben nem tükröződik. Nincs semmilyen eszköz az intézmények kezében a kötelezést illetően, emiatt a tanulásra való felkészülésük nem éri el a kivánt szinvonalat. A rendszertelen óvodába járás következtében nem szüntethető meg a nagyfokú fejlettségben! lemaradásuk. Az esélyegyenlőség biztosítása felveti a gyermek érdekét képviselő hatósági intézkedések megteremtésének szükségességét, ennek jogi feltételeit. Összességében javult a tanköteles korba lépő gyermekek óvodai ellátása, pl. Lábodon 1972-ben 58,3 %, 1982-ben 90.3 %. Oárási szinten 94 % részesül óvodai nevelésben. Az előkészítésben nem részesülő cigány családok gyermekeinek többsége vándorló életmódot él. Emiatt nem megoldott az iskolai életre való felkészítésük. Továbbra is élő probléma, hogy a gyermekek egy része nem az értelmi képességének megfelelő iskolatípusba kezdi meg tanulmányait. Az okokat a következőkben kereshetjük: a szülők nem viszik el gyermekeiket az előirt vizsgálatokra. A jelenlegi jogszabály értelmében az áttelepítési bizottság csak a szülő jelenlétében vizsgálhatja meg a gyermeket. Ma már ugyan lehet feljelentést tenni a szülő ellen, de ez a gondot még nem oldja meg. A vizsgálat után sem járulnak hozzá a megfelelő iskolatípusba történő áthelyezéshez, - ez maga után vonja már az iskolai élet kezdetén a túlkorosságot, továbbá a létszám és a kisegitő osztályok csoportjainak csökkenését. A járás területén az 1982-es tanévben Segesden, Lábodon megszűnt teljesen. Kutason pedig csökkent. Nagyobb figyelmet kell forditani a kisegitő osztályok ésszerű körzeti kialakítására, mert az értelmi fejlettségük miatt egyébként is hátrányos helyzetű gyermekek még kedvezőtlenebb körülmények közé kerülnek a bejárással. Érdemes azon elgondolkodni, hogy a bejáró gyermekek egész napos iskolaotthonos foglalkoztatását hogyan lehet megoldani. Körzetükben továbbra is gondot okoz az értelmi fejlődésben enyhén viszszamaradt, intenzivebb segítséget igénylő gyermekek sikeres iskolakezdésének biztositása, mivel a korrekciós osztályok szervezése a létszámkötöttségek miatt nem vált gyakorlattá. Örvendetes viszont, hogy a járás területén kialakulóban van a logopédiai hálózat, ennek teljessé tétele szükséges még a csurgói körzetben is. Az előterjesztés is tartalmazza az iskolahálózat átalakulását, mely a járásban is hasonlóan alakult. Az elnéptelenedés miatt jelentősen csökkent a kis létszámú iskolák száma, 10 évvel ezelőtt 39 volt, jelenleg 25. Összevont tanulócsoportba járt 10 évvel ezelőtt a tanulóknak 18,5 százaléka, jelenleg ez 4,2 százalék. A körzetesítésben előny, hogy a felsőtagozatos tanulók 100 %-a szakrendszerű oktatásban részesül. Körültekintő gondoskodással, több intézkedéssel, a bejárók többsége igénybe veszi a napközi otthont, a szervezett iskolán kívüli foglalkozásokat. A körzetesítéssel párhuzamosan településenként eltérő jellegű problémák is adódtak. Pl. a korábbi iskolajáratokat átállították egyéb helyközi járatokra, ós ezzel rosszabbodtak az utazás feltételei. A bekörzetesitéssel hátrányos helyzet alakult ki néhány településen, mert a megnövekedett tanuló létszám váltakozó tanítást tett szükségessé. Pl. Csurgó, Segesd, Somogyszob - ez zsúfolt napközis ellátást is okozott.