MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1983

55. ő. e. 1983. szeptember 15. (36-122. o.) - 1. A pártdemokrácia érvényesülése és fejlesztésének feladatai a megye pártszerveiben és -szervezeteiben. Jelentés: 39-50 - Szóbeli kiegészítés: 58-70

az aszály ellenére a második legjobb lett - bár a tervezettől 33o ezer tonnával elmaradtunk, mégis az árarányok miatt indokolt a kenyér ós a péksütemények árának emelése. Ezeket hoztuk át a jövő évről ezévre. Itt becsületesen meg kell mondani, bizonyára az elvtársak is emlékeznek rá, a tavaly decemberi KB-i ülésről a kommünikében az szerepelt: ha a körülmények nem kényszerítenek bennünket, el kell kerülni, hogy az idén alapvető fogyasztói termékek árának emelésére sor kerüljön. Sajnos, a körülmények nem igy alakultak. Hangsúlyoznunk kell, hogy az erőfeszítések ellenére a termelés hatékonysága nem alakult a követelmények szerint és az ez évben sújtó aszály késztetett bennünket ezen lépésre. Kalászos gabonából és kukoricából együttesen mintegy 1,8-2,2 millió tonna kiesésre számolnak, ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az elkerülhetetlen export kötelezettségeinken tul nem tudunk exportálni. Napraforgóból, cukorrépából jelentős a kiesés. Igen jelentős zöldségféléből, burgonyából, szálas- és töraegtakarraányokból. Növényi takarmánylisztből 60 ezer tonna kiesésünk volt. Lucerna szénából és heréből egy millió 2oo ezer tonna kiesésünk van. Ezeket valamilyen módon pótolgatni lehet melléktermékekkel és keveréktakarmány vetésével, amihoz kora tavasszal hozzá lehet nyúlni, de ezek nagyon jelentős károk. Ugyanakkor örvendetes, hogy az állatlétszám a korábbi évekhez viszonyítva magasabb, sertésünk ennyi még soha nem volt mint az idei évben; lo és félmillió sertést számoltak ősszel, a baromfi törzsállomány is lényegesen magasabb ós a termelés is nagyobb. Ez azt jelenti, hogy az idei tervet húsból nemcsak teljesitjük, hanem tul is fogjuk teljesíteni. Itt azonban az a gond, hogy az értékesítés nagy nehézségekbe ütközik. Erőfeszítéseket teszünk, hogy feloldjuk ezt a problémát, de nagyon nyomott a piac. Egyáltalán hogy el lehessen helyezni az árut, ez gond, a másik pedig az ár. Ilyen viszonyok között nagyon fontos, hogy a lakosság élelmiszer-ellátásához szükséges árualapok rendelkezésre állnak, az aszálykárok és egyéb körülmények ellenére. Tudniillik ebben kifejeződik az az alapvető gazdaságpolitikai törekvés, hogy Magyarországon az alapvető élelmiszerekből a hazai fogyasztás megelőzi az exportot. Vagyis: az igazi probléma az az exportban jelentkezik, amelyre már az előbb utalt. Az aszálykárok természetesen a mezőgazdasági, ipari üzemek gzdálkodását károsan befolyásolják. Kb. 2 milliárd plusz lesz a növénytermesztésnél pedig 12 milliárdra becsülik a kiesést. A gazdaságokat nem egyformán érinti az aszály, leginkább a 6 alföldi megyét sújtotta, megközelítően 2oo gazdaságot, túlnyomó többségében szövetkezetet, néhány állami gazdaságot érint. Egy-egy gazdaságnál 5o-8o millió a kiesés, ami természetesen az eredményeket borzalmasan lerontja. Itt különböző intézkedések történtek mór, ebbe nem akar részletesen belemenni. Tudomása szerint helyi intézkedések is történtek. A dolog lényege: az az elgondolásuk, hogy a takarmányt mindenképpen biztosítani kell. Egyrészt megemlíti, hogy a kistermelőknél, másrészt pedig át kell csoportosítani az aszálytol leginkább sújtott megyékbe. Már tettek ilyen intézkedéseket kalászos gabonák tekintetében, de ennek az lenne a feltétele, hogy fel tudjunk vásárolni kb. 1,7-1,8 millió t. kukoricát, hogy legyen mit átcsoportosítani. Oó lenne, ha a piaci viszonyok abba az irányba működnének, hogy egymást segítsék a megyék, ne pedig kihasználják egymás szorult helyzetét. Ez lenne az erkölcsös s a helyénvaló. Ennek érdekében mindent el is kell követnünk. Az aszálykárok hatásával 1984-ben is számolnunk kell. Amennyiben az előbb elmondott becsültnél nagyobb lenne a kór, akkor valószínű, ujabb intézkedésekre is sort kell keríteni. Ilyen lehet pl. hogy alacsonyabb súlyban vesszük ót az állatot. Lehet, hogy kicsit vissza kell mennünk a