MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1983
55. ő. e. 1983. szeptember 15. (36-122. o.) - 1. A pártdemokrácia érvényesülése és fejlesztésének feladatai a megye pártszerveiben és -szervezeteiben. Jelentés: 39-50
1 • I 11 jogköre halasztó hatályú lett* A pártbizottságok, a pártvezetőségek káderhatásköri listáinak többszöri felülvizsgálata, módositása a decentralizálás irányába hatott. Személyi kérdésekben ott születnek döntések, állásfoglalások, ahol a vezetőt legjobban ismerik, ahol munkáját, magatartását el tudják bírálni. A hatásköriségben megszűnt a pártvezetősógek közötti különbségtétel. Tisztázódott a káderhatáskör és a véleményezési jogkör tartalma. A központi útmutatók segitettók az eljárási szabályok egységes értelmezését. A kádermunkat, a demokratizmust erősítették a középtávú káderutánpótlási, -képzési ós -nevelési tervek. Alkalmazásukkal demokratikusabb lett a káderek kiválasztása és nevelése, rendszeressé vált a különböző szintű pártszervek, valamint párt-, állami és társadalmi szervek között az elképzelések összehangolása. Fejlődött a vezetői munka pártellenőrzóse. A vezetők beszámoltatása rendszeres ós tervszerű. A pártszervek, az alapszervezeti vezetőségek a hatáskörükbe tartozó káderek munkájának, magatartásának megítélésében egyre következetesebbek és kritikusabbak, általában körültekintően alakítják ki állásfoglalásaikat. Sokoldalúbb lett a testületi tagok tájékoztatása és tájékozódása, nőtt személyes felelősségük, javult a vezetők minősitósónek demokratizmusa, gyakoribb a testület előtti minősítés. A szakszervezet és a KISZ véleményezési jogkörének kialakítása, szólesitóse, egyes területeken a pályázati rendszer bevezetése, az alternativ javaslat hozzájárult a kádermunka demokratizmusának fejlődéséhez. Vizsgálatunk alátámasztja a KB Pártépitési Munkaközösségének azt a megállapítását, hogy "a fejlődés ellenére a kádermunkában a lehetőségekhez és a pártmunka más területeihez viszonyítva ma még szűkebb területen érvényesül a demokratizmus w . A felsőbb pártszervek hatáskörébe tartozó állami, gazdasági, intézményi vezetők személyi ügyeibe általában nincs beleszólási lehetőségük azoknak a munkahelyi párttestületeknek, amelyek folyamatosan együtt dolgoznak e vezetőkkel. Különösen igaz ez a kinevezett vezetőkre. A kész tények elé állitás gyakorlatát, a döntésekről való utólagos értesítést, vagy a tájékoztatás mellőzését szenvedélyesen szóvá teszik, és jogosan kifogásolják. Általában az a gyakorlat, hogy a legfontosabb személyi ügyekben a felsőbb szervek, a párttestület titkárával konzultálnak, de a testületek véleményét ritkán kérik a döntések előtt, A magasabb vezetői előléptetéseknél, kinevezéseknél gyakori az illetékes alapszervezeti vezetőségek véleményének mellőzése, a káderfejlesztési terv figyelemén kivül hagyása. A felsőbb pártszervek vezetői, az apparátus dolgozói beleszólnak olyan káderkérdésekbe, amelyek az alsóbb pártszervek hatáskörébe tartoznak. Az is előfordul, hogy őket megkerülve intézkednek. Ugyanakkor az alsóbb pártszervek vezetői gyakran megkisérlik a felelősség áthárítását irányitóikra.
