MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1983
55. ő. e. 1983. július 14. (2-35. o.) - 1. A központi bizottság 1983. július 6-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 4-25
felek saját területükről nem engedélyeznek a másik ellen katonai akciókat és közös biztonsági zóna létesitését határozta el Dél-Libanonban. A megállapodás lehetőséget ad Izrael számára bizonyos libanoni területek tartós katonai ellenőrzésére. A megállapodás végrehajtásának megkezdésére azonban csak a sziriai és a palesztin erők Libanonból történő kivonása után kerül sor. Izraelnek a megállapodással az volt a célja, hogy politikai, gazdasági, katonai befolyását Libanonban csapatainak esetleges kivonása után is biztosítani tudja. Az Egyesült Államok vezetését a megállapodás kierőszakolásával az a szándék vezette, hogy az elnökválasztások közeledtével valamiféle külpolitikai sikert tudjon felmutatni. A megállapodás ugyanis a válság békés rendezése terén történt előrelépés látszatát keltheti, igazolni látszik a különutas politikát, a camp-davidi utat. Az arab világ reagálása továbbra is a megosztottságát mutatta. A megállapodást Egyiptom, Szudán és Omán kivételével nyiltan egyetlen arab ország sem támogatja, de az alkut határozottan és egyértelműen csak a közvetlenül érdekelt Sziria és a libanoni hazafias erők utasitották el. Álláspontjuk szerint a megegyezés sérti Libanon szuverenitását, arabközi kötelezettségeit és veszélyezteti Sziria biztonságát. Sziria számára elfogadhatatlan, hogy az izraeli csapatok kivonásának feltételéül az összarab döntés alapján évek óta Libanonban állomásozó szir erők távozását szabják és ezért egyenlőre nem is hajlandó kivonni katonai erőit Libanonból. A közel-keleti és ezen belül a libanoni válságot tovább bonyolitja a palesztin mozgalomban kirobbant súlyos belső viszály. A megosztottság, az ellentétek létezése nem új jelenség a palesztin mozgalomban. Mint ismeretes, a döntő szerepet játszó Palesztin Felszabaditási Szervezet főként az Izrael által megszállt területeken kivül fogja össze ós irányitja a palesztinok harcát, a megszállt területeken csak közvetve tudja érvényesíteni befolyását. A szervezeten belül is különböző irányzatok vannak, ezek politikája és súlya igen eltérő. A 8 szervezet közül az Arafát vezette Fatah szervezet képezi a PFSZ-erőinek mintegy 80 százalékát. Arafatnak ebből adódóan meghatározó szerepe van a palesztin arabok politikai és katonai tevékenységének irányításában.