MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1983

54. ő. e. 1983. február 16. (2-105. o.) - 1. Az állami oktatás helyzete, javaslat az időszerű és a távlati feladatokra a központi bizottság 1982. április 7-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-23

Ugyanakkor kialakult a továbbképzés helyi rendszere. A megyei Pedagógiai Intézet segítette a pedagógusok felkészü­lését az uj feladatokra; különösen az alsó tagozatos nevelő­ket /matematika, anyanyelv/ és az osztályfőnököket. Hozzájárul­tak az alkotó tevékenység kibontakoztatásához. A továbbképzés feltételei, a gyakorlatot közvetlenül segitő munka hatékonysá­ga azonban az uj követelményektől még elmarad. Az iskolavezetés jelentősége megnőtt a határozat végrehajtásá­ban. Egyértelműbbé vált, hogy az oktató-nevelő munka eredmé­nyessége, az iskolai demokrácia fejlettsége és a vezetői munka szinvonala között a legszorosabb összefüggés van. A vezetők szakmai-ideológiai továbbképzése 1975 után szervezettebb, terv­szerűbb lett. A vezetők és az utánpótlás nevelése az irányitó pártszervek munkájában is több figyelmet kapott. Az intézmény­vezetők többsége megfelel a követelményeknek. Adminisztratív terheik miatt azonban pedagógiai irányitó munkájuk szinvonala nem javult a kivánt mértékben. Az oktatás tartalmi korszerűsí­téséből fakadó magasabb követelmények szembetűnővé tették, hogy vannak szakmai megújulásra képtelen vezetők. Mindezek ellenére a határozott idejű megbizás nem gyorsította meg kellően a mi­nőségi cserék folyamatát. Ezeken a helyeken a vezetői utánpót­lás-nevelés sem megfelelő. A szakmai irányitó szervek ritkán kezdeményeznek, a megbízók pedig gyakran nem az oktatás-neve­lés irányításában végzett munka alapján Ítélik meg őket. A jól felkészült nevelők nem mindenkor vállalnak szivesen vezetői megbizatást. A vezetésre alkalmasak kinevezését objektiv kö­rülmények is nehezitik /pl. lakás/. - A közoktatás állami irányitásában lényegi változások következ­tek be. Megvalósult az alsó- és középfokú intézmények egységes tanácsi irányítása. A decentralizálás révén növekedett a helyi tanácsok érdekeltsége és közvetlen felelőssége az intézmények fenntartásában és a jobb feltételek megteremtésében. A megyei tanács - a mogyoi pártbizottsági határozat alapján ­kimunkált feladatterve és határozatai alapvetően jól szabták meg a tennivalókat. Sogitottok abban, hogy kedvezően alakult a helyi tanácsok többségének oktatáspolitikai szemlélete és gyakorlata. A döntések szakmai megalapozottságának esetenkénti gyengeségei, máskor a végrehajtás következetlenségei miatt az oktatás ügye nem mindig kapott társadalmi fontosságának megfe­lelő helyet a munkában. A megyei művelődési osztály intézményirányitási feladatai je­lentősen módosultak. Főként a tervező munkában, a szakmai . programok kidolgozásában, a tájékoztatásban érzékelhető előre­haladás. A középszintű müvolődésirányitás személyi feltételei javultak a városokban a A mogyei ós a járási-városi művelődési irányitás munkakapcsolata, együttműködése fejlődött. Alkalman­ként az önállóság értelmezésében, a feladatok végrehajtását szolgáló eszközök, módszerek megválasztásában azonban zavarok keletkeztek. Az irányításban gyakran keveredtek a pedagógiai és az államigazgatási módszerelc. Ez hatással volt az intézmé­nyek munkájára is, nom orősitette az oktatásirányítás iránti bizalmat. A járási művelődési osztályokon - a jövőt illetően -

Next

/
Oldalképek
Tartalom