MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1983

54. ő. e. 1983. február 16. (2-105. o.) - 1. Az állami oktatás helyzete, javaslat az időszerű és a távlati feladatokra a központi bizottság 1982. április 7-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-23

Ugyanakkor kialakult a továbbképzés helyi rendszere. A megyei Pedagógiai Intézet segítette a pedagógusok felkészülését az uj feladatokra; különösen az alsó tagozatos nevelőket /matematika, anyanyelv/ és az osztályfőnököket. Hozzájárultak az alkotó tevékenység kibontakoztatásához. A továbbképzés feltételei, a gyakorlatot közvetlenül segitő munka hatékonysága azonban az uj követelményektől még elmarad. Az iskolavezetés jelentősége megnőtt a határozat végrehajtásában. Egyértelműbbé vált, hogy az oktató-nevelő munka eredményessége, az iskolai demokrácia fejlettsége és a vezetői munka szinvonala között a legszorosabb összefüggés van. A vezetők szakmai-ideológiai továbbképzése 1975 után szervezettebb, tervszerűbb lett. A vezetők és az utánpótlás nevelése az irányitó pártszervek munkájában is több figyelmet kapott. Az intézményvezetők többsége megfelel a követelményeknek. Adminisztratív terheik miatt azonban pedagógiai irányitó munkájuk szinvonala nem javult a kivánt mértékben. Az oktatás tartalmi korszerűsítéséből fakadó magasabb követelmények szembetűnővé tették, hogy vannak szakmai megújulásra képtelen vezetők. Mindezek ellenére a határozott idejű megbizás nem gyorsította meg kellően a minőségi cserék folyamatát. Ezeken a helyeken a vezetői utánpótlás-nevelés sem megfelelő. A szakmai irányitó szervek ritkán kezdeményeznek, a megbízók pedig gyakran nem az oktatás-nevelés irányításában végzett munka alapján Ítélik meg őket. A jól felkészült nevelők nem mindenkor vállalnak szivesen vezetői megbizatást. A vezetésre alkalmasak kinevezését objektiv körülmények is nehezitik /pl. lakás/. - A közoktatás állami irányitásában lényegi változások következtek be. Megvalósult az alsó- és középfokú intézmények egységes tanácsi irányítása. A decentralizálás révén növekedett a helyi tanácsok érdekeltsége és közvetlen felelőssége az intézmények fenntartásában és a jobb feltételek megteremtésében. A megyei tanács - a mogyoi pártbizottsági határozat alapján kimunkált feladatterve és határozatai alapvetően jól szabták meg a tennivalókat. Sogitottok abban, hogy kedvezően alakult a helyi tanácsok többségének oktatáspolitikai szemlélete és gyakorlata. A döntések szakmai megalapozottságának esetenkénti gyengeségei, máskor a végrehajtás következetlenségei miatt az oktatás ügye nem mindig kapott társadalmi fontosságának megfelelő helyet a munkában. A megyei művelődési osztály intézményirányitási feladatai jelentősen módosultak. Főként a tervező munkában, a szakmai . programok kidolgozásában, a tájékoztatásban érzékelhető előrehaladás. A középszintű müvolődésirányitás személyi feltételei javultak a városokban

a A mogyei ós a járási-városi művelődési irányitás munkakapcsolata, együttműködése fejlődött. Alkalmanként az önállóság értelmezésében, a feladatok végrehajtását szolgáló eszközök, módszerek megválasztásában azonban zavarok keletkeztek. Az irányításban gyakran keveredtek a pedagógiai és az államigazgatási módszerelc. Ez hatással volt az intézmények munkájára is, nom orősitette az oktatásirányítás iránti bizalmat. A járási művelődési osztályokon - a jövőt illetően -