MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

51. ő. e. 1982. január 20. Együttes ülés a S. M. Tanáccsal (2-117. o.) - 1. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1981. október 22-i együttes állásfoglalása a lakásépítés, a lakásfenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveire. KB-MT állásfoglalás: 5-27

% A lakóházak és környezetük karbantartásában, kulturáltabbá tételében a lakosság is vegyen részt. A lakásfenntartó szövetkezetek kedvező tapasztalatait felhasználva, lehetőséget kell teremteni arra, hogy a bérlakásban lakók a lakóház-üzemeltetés, -fenntartás feladatait vagy azok egy részét maguk szervezzék meg. Akik ezt vállalják, mentesüljenek a lakbér arányos részének megfizetése alól. A lakáselosztás és -gazdálkodás korszerűsítése 3. A lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztése során el kell érni, hogy váljanak kiegyenlítettebbé a lakáshoz jutás esélyei, ugyanakkor mérséklődjenek a családi lakásköltségek indokolatlan különbségei. A lakásigények kielégítésében, az anyagi terhek arányosabbá tételében a fokozatosság érvényesüljön. A lakáshoz kapcsolódó állami támogatások és kedvezmények egyre inkább a családok szociális-jövedelmi, valamint vagyoni helyzetétől függjenek. Korszerűsíteni kell a társadalmilag elismerhető lakásigények, valamint az állami lakások bérbeadásának szabályozását. 4. A lakáshoz jutás a jövőben is az állami, tanácsi elosztás, valamint a lakossági kezdeményezésre történő lakásépítés, -vásárlás útján történjen. a) Az állami, tanácsi elosztás keretében: — bérlakást kaphatnak szociális alapon — a társadalmilag elismerhető lakásigény mértékéig — a több gyermekes, alacsony jövedelmű családok. A városokban élő fiatal házasok — átmeneti jelleggel — bérlakást kaphatnak akkor is, ha véglegesen ilyenre nem jogosultak. Ezek pénzügyi feltételeit az 1981. július 1-től érvényes rendelkezések határozzák meg; — bérlakás továbbra is adható egyes családoknak termelési, társadalmi érdekből; — bérlakás adható a jövőben az arra nem jogosultaknak is, ha vállalják a nagyobb építési hozzájárulást és a fenntartás teljes kiadásait; — tanácsi vevőkíjelölés útján személyi tulajdonba adható a tanács, vagy az OTP által épített, illetve visszavásárolt lakások meghatározott része. b) A lakossági kezdeményezésre történő személyi tulajdonú lakásépítésnek és -vásárlásnak változatlanul több formája legyen: — Nagyrészt szövetkezeti szervezésben épített telepszerű társasházi lakások. — Egyedi épületekben levő társasházi lakások. — Csoportos formában, részben szövetkezeti szervezésben épített sorházak, családi házak. — Hagyományos családi házak. Mindezek megvalósulhatnak munkáltatói támogatással, munkás kedvezménnyel is. 5. Fokozatosan váljon lehetővé, hogy a városokban élő fiatal házaspárok — foglalkozásuktól, társadalmi rétegbe való tartozásuktól és a lakásépítés formáitól függetlenül — egyenlőbb eséllyel, rövidebb idő alatt jussanak első lakásukhoz. A megüresedő szerényebb lakásokat döntően a fiatal házasoknak első lakás céljára, illetve egyedülálló idősebbek igényeinek kielégítésére kell felhasználni. A fiatal házasok jövedelmi helyzetüktől függetlenül kaphassanak ilyen olcsó bérű lakást, hogy legyen módjuk a továbblépéshez szükséges előtakarékosságra. A további lakáshoz jutásra vonatkozóan — a helyi adottságok figyelembevételével — a bérlők, a tanácsokkal, illetve más szervekkel (munkáltatók, OTP) megállapodást köthetnek. Indokolt az érdekeltséget megteremteni abban is, hogy ezeket a lakásokat saját erőből korszerűsítsék, komfortosítsák. 4