MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

51. ő. e. 1982. január 20. Együttes ülés a S. M. Tanáccsal (2-117. o.) - 1. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1981. október 22-i együttes állásfoglalása a lakásépítés, a lakásfenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveire. KB-MT állásfoglalás: 5-27 - Szóbeli kiegészítés: 28-42

-&C21 U $ Ami a bérlőkijelölési jogra vonatkozó javaslatot illeti, egyetért vele, de egészüljön ki azzal, hogy a tanácsoknál felszabadítani, mert ez kötött volt. Tulajdonképpen a tanács nem az épitési bruttó bekerülési költséget, hanem ennél magasabb költséget kértünk a vállalatoktól, ezt változatlanul kivonatosnak tartja fönntartani, eg/részt mert még mindig nagyobb az igény és erre a pénzügyi lehetőségek megvannak, másrészt ha ezt nem tartjuk fenn, akkor a vállalati törekvések egy része nem a lakásépités előkészítésében ós megvalósításában, nyilvánul meg, hanem abban, hogy bérlőkijelölés után szerezzenek lehetőséget a lakásgondok egy részének megoldására* Reménykedik abban, hogy megtalálják a családi és társasház épités jó technológiáját, a veloxot. Ez évben foghij beépitések folytatásaként kezdődik ez a munka, és nyilvánvaló, hogy ennek a tapasztalatait igyekeznek hasznositani. Szanálásmentes területen készitik elő a későbbiek, re a társas, sorház és családiház épitési területeket, itt azoban meg kell mondani, hogy erre kapacitás ma még nem áll rendelkezésre. Az eddigi helyzetet látva és értékelve azt tapasztalták, amikor valakinek a pénzügyi fedezete megvan, de igényjogosultsága nincs, a jövedelmi szintje magasabb a tanácsi szabályozás szerint a szövetkezeti vagy a tanácsi bérlakásra, mint ami a tanácsrendeletben meghatáiczott. Nem tud semmit kezdeni, mert csak két lépcső volt, vagy befizeti ezt az összeget, s akkor kap tanácsi szövetkezeti vagy bérlakást, vagy kell loo-15o ezer forintnyi készpénz, akkor hozzájuthat lakásépitő szövetkezeti vagy OTP lakáshoz. Az irányelvekben utalnak arra, hogy - többlépcsőssé kell ezt tenni. A többlépcsősséget ugy kellene a hitelfeltételek nyújtásának változásával, a vállalati támogatás képzésével, és nyújtásával kialakitani, hogy tulajdonképpen ezek között az értékhatárok között legyen lehetőség a lakáshoz jutáshoz. Olyan lehetőséget ad tulajdonképpen az irányelv, amit támogatni lehet és erősiteni szükséges, mert ha ez nem következik be, akkor komoly gondok lesznek pl. a kis szervezeteknél, ahol a tanácsi értékesitésü szövetkezeti lakás kiesik, ennek ellensúlyozására semmit nem tudtunk tulajdonképpen beépiteni. A fenntartási és üzemeltetési dolgokról kerülgetés nélkül el kell mondani, hogy rendkivül nehéz a megoldásáról gondoskodni. Az IKV jelenleg nem alkalmas, nem is tudott felkészülni, és helyileg más problémák, gondok is vannak,a szervezettséggel, a vezetéssel, összességében az látszik, hogy komoly lépéseket szükséges tenni és azzal kellene erősiteni, ami Kovács elvtárs részéről elhangzott, hogy most tömegesen lépnek be magánlakások, a szövetkezeti lakásépítésben gyorsabban jutunk előre. Ennek meg kell teremteni a karbantartási feltételeit, mert nem szimpátia kérdése, hanem szabályozás kérdése ez. Ha nem tudunk lépni, akkor az pénzügyi kérdés. Hiába akarunk mi pl. szövetkezeti lakásépítésre területet előkészíteni, a korábbi ötéves időszakban megszüntették egyszerűen, hogy a tanács ilyen előkészítést végezzen. A lakásszövetkezeti tagoknak kell vállalni ezt a terhet és ebben nem adhatunk támogatást. E probléma megoldását azonban feltétlenül meg kell találnunk. Az elmúlt időszakban a lakásgazdálkodásunkat a folyamatos javulás jellemezte. Kiutaltak 1651 tanácsi bérlakást, 529 szövetkezeti la-